„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Szolidaritást vállalunk Ádám Zoltán kollégánkkal és követeljük visszavételét az egyetemre!
– ezzel kezdődik az a nyilatkozat, amelyben a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtan Intézetének munkatársai állnak ki az egyetemről kirúgott Ádám Zoltán mellett. A nyilatkozatot húszan írták alá, a végén szerepel az is, hogy az írást nem csupán kollégájuk, hanem „az egyetem és intézetünk jó hírének védelmében tesszük”.
„Ádám Zoltán közösségünk megbecsült tagja volt, mind oktatási, mind kutatási teljesítménye minden szempontból megfelelt az egyetemi elvárásoknak. Közösségünkért végzett odaadó munkája jelentős elismerést váltott ki az Intézetben. Ádám Zoltán elbocsátása komoly veszteség az intézetünk számára” – írják.
Hozzátették, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy „kollégánkat egy olyan eljárás eredményeként bocsátották el, amely nem felel meg a vizsgálattal szemben támasztható eljárási szabályoknak, normáknak, számunkra átláthatatlan.
Nem lehet egy oktatót két email el nem küldéséért és „cinikusnak” minősített szóhasználatért azonnali hatállyal elküldeni. Ez méltatlan, igazságtalan és félelemkeltő.”
A levél aláírói szerint mind az Ádám ügyében indult belső vizsgálat eredménye, mind pedig az egyetem félrevezető kommunikációja rombolja a Corvinus jó hírét, így arra kérték az egyetem vezetését, hogy „ismerje fel, hogy a legjobb megoldás minden érintett számára a békés megoldás keresése”.
Ennek a megoldásnak viszont része kell legyen Ádám Zoltán azonnali visszahelyezése az egyetemre, valamint egy nyilvános nyilatkozat és akcióterv kidolgozása is „az egyetemi munkakörnyezet minőségét és az intézmény hírnevét romboló légkör javítása érdekében”. Az aláírók ugyanakkor világos irányelveket várnak az egyetem vezetésétől a belső vizsgálatokra vonatkozólag, sőt, párbeszédet várnak a „kollégákkal az egyetemi élettel kapcsolatos minden ügyben”.
„A Közgazdaságtan Intézet oktatóiként kijelentjük, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a diszkriminációt az oktatásban, illetve az egyetemi élet egészében és az ilyen gyakorlatok ellen – ahogy Ádám Zoltán tette – a jövőben is fellépünk” – írták nyilatkozatuk zárásaként.
Az aláírók nevei:
- Berde Éva, professzor emerita
- Bod Péter Ákos, professzor emeritus
- Findrik Mária, egyetemi magántanár
- Gedeon Péter, professzor emeritus
- Golovics József, egyetemi adjunktus
- Hámori Balázs, professzor emeritus
- Hermann Zoltán, egyetemi docens
- Horn Dániel, habilitált egyetemi docens
- Katona Márton, egyetemi tanársegéd
- Madarász Aladár, egyetemi magántanár
- Mágó Mánuel, egyetemi adjunktus
- Mihályi Péter, professzor emeritus
- Misz József, egyetemi adjunktus
- Németh András Olivér, egyetemi adjunktus
- Németh Petra, egyetemi adjunktus
- Reizer Balázs, egyetemi docens
- Révész Tamás, tudományos főmunkatárs
- Rosta Miklós, egyetemi docens
- Sárvári Balázs, egyetemi adjunktus
- Venyige Róbert, egyetemi adjunktus
Ádám Zoltánt azután rúgták ki a Corvinusról, hogy etikai vizsgálatot indított, mert az általa tartott kurzus egyik hallgatója letehetett egy olyan vizsgát, amihez Ádám szerint nem teljesítette a követelményeket. A docens állította, hogy a diák szülei gyakoroltak nyomást az egyetemre. Később kiderült, hogy a szülők jelentős számú Mol-részvénnyel rendelkeznek.
A belső vizsgálat során első körben elmarasztalták a rektorhelyettest és két dékánt is, viszont másodfokon mindenkit felmentettek. Sőt: az egyetem vezetősége kitart amellett, hogy Ádám Zoltán követett el jogsértést. Ádám Zoltán munkaügyi pert indított novemberben a Corvinus ellen.
Lapunknak Ádám nemrég interjút is adott, azt itt tudja elolvasni:
Ádám Zoltán: Úgy érzem, mára Radev egyetemi elnök lett a Corvinus korlátlan ura
Erősen tiltakoznak a Corvinus Egyetemen Ádám Zoltán docens kirúgása miatt a kollégái. Az egyetem vezetése saját döntését jogszerűnek mondja, Ádám pedig nem gondolja, hogy a tiltakozások hatására visszavennék. A HVG-nek adott interjúban hosszan beszél a „botrányos vizsgáztatás" körülményeiről, arról, miért állt bele ebbe az egészbe, és mi történt a szabálytalansági eljárás során.
