Hiába célozta meg a saját párt alapítását, ezzel az EP-választás tekintetében már elkésett.
A legutóbbi európai parlamenti választáskor, öt éve még 250 bejegyzett párt volt Magyarországon, de az idén június 9-én esedékes EP-választáson már csak kevesebb mint kétszáz párt indulhat az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint.
Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kiírásakor jogerősen bejegyzett párt volt.
Ez azt jelenti, hogy a kegyelmi botrány után a rendszeres médiamegjelenéseivel politikai karrierbe kezdő Magyar Péter most hiába alapítana pártot, azzal már nem kerülhetne fel a 2024-es EP-választáson a szavazólapokra. Ha most indulni akar, akkor egy már korábban bejegyzett pártnak kellene őt jelölnie.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel azt közölte, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában március 12-én, a választás kitűzésekor 185 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.
Az OBH adatai szerint 2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek a nyilvántartásból.
Ahogy azt a HVG megírta, a korábban csak Varga Judit korábbi férjeként ismert ügyvéd az utóbbi hetekben valósággal berobbant a köztudatba, sőt olyan népszerűségnek örvend, hogy ha lenne pártja, a voksok akár 13 százalékát megkapná azoktól, akik hallottak róla.
Magyar felhívására március 15-én több tízezer ember vonult utcára. Az esemény után a pártot ígérő friss politikus azt mondta a hvg.hu-nak, azon vannak, hogy elinduljanak az EP-választáson. Szerinte ezzel nem az ellenzéktől vennének el szavazatokat, hanem a Fidesz minden eddiginél nagyobb győzelmét akadályoznák meg:
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
