Több részletet is tisztázott a rendőrség hétfő reggeli közleménye az Esztergom–Nyerges Rallyn vasárnap történt halálos balesettel kapcsolatban. A hatóság hivatalosan foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárást szűk egy nappal a négy ember életét követelő tragédia után. Közleményük szerint vasárnap délután fél egy körül úgy történhetett a baleset Lábatlan és Bajót között, hogy az egyik versenyautó letért a kijelölt útszakaszról, és „az aszfaltozott úton, illetve az út menti füves területen tartózkodók közé hajtott”.

Itt fontos kiemelnünk: cikkünkben nem a baleset felelősét keressük. Nem célunk sem a versenyzőt, sem az áldozatokat, sem a verseny szervezőjét olyan színben feltüntetni, mintha ők okozták volna a tragédiát. Az eset miatt rendőrségi nyomozás zajlik, az feltehetően meg fogja találni a felelősöket. Azt is fontos kiemelni, hogy rengeteg a kérdőjel a baleset körül, ezeket próbáljuk körüljárni az eddig ismert adatok alapján.  

Arról már vasárnapi cikkünkben is írtunk, hogy a ralik közönsége alapvetően sokkal közelebb mehet az autókhoz, mint bármely más verseny kedvelői. Mivel a ralik jellemzően a természetben zajlanak, külön kialakított, a nézőknek fenntartott bokszok, ülőhelyek, páholyok alig vannak, a szurkolók a legtöbb esetben közvetlenül a pálya mellett, akár annak néhány méteres környezetében foglalnak maguknak helyet, onnan nézik az előttük elszáguldó autókat.

Ez a gyakorlat a kötött pályás versenyeknél sem ismeretlen, ott is előfordul, hogy a pálya közelében ülnek le a nézők, azonban a rali- és a kötött versenypályák között van egy alapvető különbség. Az előbbit jellemzően olyan területeken, útszakaszokon rendezik meg, amelyek nem autóversenyre, hanem hétköznapi autós forgalomra készültek. Vagy éppen arra sem, hanem például erdei ösvények.

A kiépített versenypályák közvetlen közelében ülő nézőket számos fizikai akadály védi, ilyen például a bukótér és a kerítés. A bukótér egy olyan többméteres szakaszt jelent a kanyarokban, ahová becsúszhat az autó, ha meghibásodik, a sofőrje hibázik, vagy versenybaleset történik. Több versenypályán a bukóterek aszfaltja durvább, mint a pálya vonalvezetésén alkalmazott aszfalt, ezzel is lassítva a rácsúszó autókat. Máshol sóder várja az érkezőt. A bukóterek végén pedig rendszerint gumifal, majd kerítés védi a túloldalon ülőket. Ez sem százszázalékos megoldás – elég felidézni például Jann Mardenborough 2015-ös balesetét a Nürnburgringről, ahol a versenyző Nissanja úgy pördült meg a levegőben, hogy a nézők közé vágódott, egyiküket megölve.

A mostani ügyben a rendőrségi közlemény külön kitért arra is, hogy a raliautó egy olyan területen sodort el több embert is, amely le volt zárva a nézők elől, amire tábla is figyelmeztette őket.

Ugyanezen a szakaszon a versenyre kiadott, a nézőknek szóló itinerben (pdf) is jelezték a lezárást. Ebben biztonsági szabályokat is megfogalmaztak, többek között leírták, hogy senki se álljon, bámészkodjon vagy olvasson a pálya mellett, de még a közelében sem, hogy ne álljanak korlát, fal, kerítés elé, ha pedig rendőr vagy rendező rájuk szól, „gondold végig: lehet, hogy mégis igaza lehet”.

A baleset a Lábatlant Bajnával összekötő 1126-os úton történt, ezen a szakaszon:

Egy korábban arra hajtó versenyzőpáros belső kamerás videóján látszik, hogyan helyezkedtek el a nézők az út mentén:

De mi van akkor, ha tilosban sétál a szurkoló? Hivatalosan pont az ilyen esetekre kell ott lennie a sportbírónak. Magyarországon a sportbírókat a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség képzi és delegálja a versenyekre. A szövetség oldalán megtalálható a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) hivatalos szabályzata, amelyből kiderül, hogy a sportbíró összefoglaló fogalom, több tevékenységi és feladatkört takar, jelen esetben a pálya- és útvonalbírók igazán lényegesek.

Az ő feladatuk a rájuk bízott pályaszakasz biztonságának garantálása, valamint az, hogy azonnal jelentsenek minden eseményt a versenyigazgatónak. Esemény egy baleset, de esemény az is, ha valaki bemegy a pályára. Az ő dolguk az is, hogy a pálya vagy versenyszakasz mellé kirendelt biztonsági szolgálat embereivel együtt biztosítsák a pálya vagy a mellette lévő elzárt terület sértetlenségét.

Mi számít elzárt területnek? A FIA szabályzata szerint „azok a területek, ahol a verseny zajlik”, vagyis a „versenypálya, versenyútvonal, paddock, parc fermé, szervizparkok, szervizzónák, tároló területek, bokszok, nézők elől elzárt területek, ellenőrző zónák, a média képviselőinek fenntartott területek, tankoló zónák”. A versenyigazgató feladata a FIA szabályozása szerint több más mellett az is, hogy a nézők biztonsága érdekében a szükséges előkészületeket megtegye. Erre vasárnap, úgy fest, kevés volt egy tábla, hiszen a nézők a rendőrség közleménye szerint zárt területre mentek.

A baleset után mind a szervező Arrabona Rally Club, mind az MNASZ szűkszavú közleményeket adott ki. Az Arrabona hivatalos oldalán a vasárnapi versenynapról részletes beszámolót közöltek, megszólaltatva a versenyzőket is, a balesetről azonban csupán két mondatban számoltak be: „ezt követően a versenyt baleset miatt megszakította a rendezőség. A hivatalos végeredmények az addig elért eredmények alapján kerültek megállapításra”. A hozzászólásokat mindkét szervezet Facebook-oldalán korlátozták, jelenleg nem lehet hozzászólni a bejegyzésekhez.

Az Arrabonának nem ez az első olyan versenye, amely halálos balesettel ért véget. A Telexnek Bognár Gábor, a szervezet elnöke erősítette meg, hogy 11 évvel ezelőtt az ő városlődi versenyükön halt meg egy és sérült meg hat néző, amikor egy Volkswagen Golf egy helyi kocsma teraszán ülő emberek közé vágódott. 2018-ban arról a versenyről bíróság állapította meg, hogy sem a helybeliek, sem a nézők szempontjából nem volt biztonságos. A bíróság ezért a szervezőt tette felelőssé, Bognár viszont a tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét. Akkor az ajkai bíróság egy év fogházbüntetésre ítélte, a végrehajtást két évre felfüggesztette.

Az utóbbi években több halálos vagy súlyos sérülést okozó ralibaleset is történt, ezek között azonban csupán egy olyat találtunk, ahol a versenyzőt és a navigátort vádoltak meg az ügyészség nyomozói. A 2013-as Eger Rallye-n négy ember sérült meg, az ügyészség szerint azért, mert a pályabejárás során a pilóta és navigátora elmérte a célt, azt hitték, hogy az ötszáz méterrel később van, mint valójában volt. A pilóta ugyan észlelte, hogy nem a pályán mennek már, de hatalmas tempóval hajtottak, hiába lépett a fékre, belerohantak egy autóba.

Bírósági szakaszba azonban az utóbbi években csak egy ralibaleset jutott. Tótkomlóson 2019-ben sérült meg 11 ember, kettejüknek maradandó fogyatékosságot okozott a baleset. Ott a verseny utolsó körében egy driftelés sikerült félre, az ügyészség emiatt a pilótát vádolta meg. A versenyző beismerő vallomást tett ugyan, ezt a bíróság azonban nem ismerte el, mivel nem az ügyészség vádiratával egyezően tette.

Ez nem jelenti azt, hogy a vasárnapi balesetben érintett Skoda Fabia pilótája hibás lenne, ha az, ezt majd a hatóságok fogják megállapítani.