A héten több titkosszolgálatot is megkerestünk kérdéseinkkel, ugyanis Varga Judit volt igazságügyi miniszter, miután volt férje, Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen ő hallható, a Facebookon azt írta: „Döbbenet. Magyar Péter tényleg megtette. Ezzel zsarol több mint egy éve”. Varga egy későbbi posztjában arról is írt, hogy Magyar nem csupán őt, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is megpróbálta megzsarolni.

A volt miniszter posztjában azt írta, hogy Magyar létrehozott egy olyan Signal-csoportot, amelynek a 24.óra nevet adta, magán kívül pedig Vargát és Gulyást is bevette ebbe. Itt fenyegette meg őket azzal, hogy ha a pozíciói valóban megszűnnek a Magyar Közútban és a Bankholdingban, ahogy ezt egyébként 2024 januárjában valóban közölték is vele, akkor ellenséggé válik. Gulyás Varga állítása szerint törölte magát a csoportból, Magyar fenyegetéseire egyikük sem reagált.

Ezt követően kerestük meg két részletes kérdéssorral az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (NBSZ) is. Az AH-tól azt szerettük volna tudni, hogy

• államtitkári, miniszteri kinevezése előtt Varga esett-e át nemzetbiztonsági átvilágításon;
• ha igen, Magyar Péter viselkedését problémaként azonosították-e, és ha igen, milyen mozgásterük volt a titkosszolgálatoknak;
• kaptak-e jelzést akár Vargától, akár Gulyás Gergelytől arról, hogy Magyar nyomást gyakorol rájuk, vagy zsarolja őket, és ha igen, milyen lépéseket tettek;
• szerettük volna megtudni azt is, hogy egy miniszternek kötelessége-e bejelenteni, ha fenyegetés éri, vagy olyan hatás, amelyet ő fenyegetésként értékel;
• illetve hogy egy titokban rögzített hangfelvétel okot ad-e egy ilyen jelzésre.

Az NBSZ-nek hasonló kérdéssort küldtünk, tőlük arra szerettünk volna választ kapni, hogy

• a szolgálatok tudtak-e arról, hogy Varga Judit egy bántalmazó kapcsolatban él, érezték-e szükségét annak, hogy tegyenek valamit;
• őket is megkérdeztük, hogy kaptak-e jelzést egy esetleges, Magyar Péter felől érkező zsarolásról akár Gulyás Gergelytől, akár Varga Judittól, ahogy azt is, hogy egy miniszternek kötelessége-e jelenteni, ha fenyegetés éri;
• ahogy arra is kerestük a választ, hogy egy miniszter fenyegetésekor mi számít nemzetbiztonsági kockázatnak;
• illetve szükség volt-e ebben a konkrét esetben beavatkozásra.

Az NBSZ-től nem, de az AH-tól kaptunk választ, igaz, csupán szűkszavút, korántsem válaszoltak minden kérdésünkre. Azt írták, hogy „a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 74.§ ib.) alpontja alapján mind az államtitkár, mind a miniszter nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztség.

Az ellenőrzés elvégzése tehát kötelező, erre Varga Judit korábbi igazságügy-miniszter esetében is sor került, kockázatmentes eredménnyel, legutóbb 2023-ban

 – közölte megkeresésünkre csütörtökön az AH. Vagyis Varga Judit 2023-ban úgy ment át az ellenőrzésen, hogy a titkosszolgálat úgy ítélte: nincs rá leselkedő veszély, kockázat. A titkosszolgálat kitért a kifejezetten Magyar Péterre vonatkozó kérdéseink elől, nem derült ki belőle, hogy a volt igazságügyi miniszter exférjét azonosították-e kockázatként. Válaszuk tehát nem jelenti azt sem, hogy a kormányköröket védő elhárító szervek Magyart ne azonosították volna kockázatként. Azt sem árulták el, tudtak-e arról a hangfelvételről, amelyet Magyar Péter közzétett, ahogy azt sem, hogy akár Gulyás, akár Varga jelezte-e a szolgálatok felé, hogy valaki zsarolja őket, ha valóban így történt egyáltalán.

Ez a válasz csupán annyit jelent, hogy Varga Juditot és környezetét nem tartották a 2023-ban elvégzett ellenőrzés idején nemzetbiztonsági szempontból kockázati tényezőnek.

Az AH lapunknak küldött válaszában kiemelte, hogy „a miniszter védelem alá eső tisztségnek minősül”, a védelem célja pedig „a tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó – ezáltal Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértő vagy veszélyeztető – leplezett törekvések felderítése és elhárítása. A védelem elhárítása során a nemzetbiztonsági szolgálatok a védendő személyt érintően csak írásbeli beleegyezésével alkalmazhatják a titkos és nyílt információgyűjtés eszközeit és módszereit”.