Négy éve termel Komáromban az SK akkumulátorgyár, a márka iváncsai üzeme viszont még csak tesztüzemmódban, de már beindult, rendszeresen be is számol a sajtó arról, hogy hogyan lettek rosszul az ott dolgozó munkások, legutóbb március kilencedikén volt ilyenre példa. Az iváncsai akkugyárban azonban nem csupán ezért nem tűnik a legideálisabb munkahelynek. Két, a gyárban dolgozó munkás az RTL Házon kívül című műsorának arról számolt be, hogy rendkívül szigorú biztonsági előírásokat kell betartaniuk.

Azt mondták, a biztonsági előírások elsősorban a gyárat védik, hogy semmilyen információ ne tudjon kiszivárogni a falak közül. Például a bent lévő papírok mindegyike fémszálas, vagyis kifelé a mágneskapun becsipog, a telefonoknak pedig le kell takarni a kameráit. „Kifelé a biztonsági szolgálat minden egyes telefont ellenőriz. Hogyha hiányzik róla a matrica, akkor a telefont vizsgálatnak vetik alá, és jegyzőkönyv készül az esetről” – magyarázta az egyik munkás.

A gyárban a magyarokon kívül vietnámiak, ukránok, kirgizek és dél-koreaiak dolgoztak – a magyar munkavállalók beszámolója szerint pedig a kommunikáció leginkább kézzel-lábbal megy. Nem értik az irányító koreaiakat, sőt, azt látják, még ők sem feltétlenül beszélik meg egymás között a dolgokat. De a kulturális különbségekből is adódnak problémák. Az egyik munkás például azt mesélte, hogy „pár hete jött egy olyan intézkedés, hogy műszak kezdete előtt gyülekeznünk kellett volna a folyosón, és

az összes operátornak le kellett volna ülnie a földre, vagy aki nem akar leülni, az le is térdelhetett volna a földre, és úgy kellett volna végighallgatni a műszakvezetőnek a beszédét”.

Ezt az intézkedést nagy felháborodás övezte, sokan a HR-osztályhoz fordultak, az utasítást így végül visszavonták.

Arról, hogy az SK üzemeiben milyen balesetek történtek, az akkugyári tragédiákat bemutató sorozatunk első részében írtunk részletesen: