Senki nem cáfolta, hogy a levelet valóban a korábbi főigazgató írta, és a külügyminiszter megkapta – válaszolta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke, amikor az RTL Híradója arról érdeklődött: megkérdezte-e a testület szerdai, zárt ülésén, hogy hiteles-e a 444.hu-hoz eljutott, a Külgazdasági és Külügyminisztériumot ért orosz kibertámadásról szóló dokumentum.

Sas Zoltán azután nyilatkozott, hogy a bizottság meghallgatta az ügyben több hazai szolgálat vezetőjét, illetve a szerveket felügyelő államtitkárokat.

A 444.hu a múlt héten írt arról a 2021-ben készült jelentésről, amely szerint orosz hackercsoportok bejutottak a külügy informatikai rendszerébe, aminek nyomán „több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”. A sikeres hackertámadás tényéről a Direkt36 már 2022-ben beszámolt, kormányzati szereplők azonban akkor „kampányhazugságnak” nevezték az állításokat.

Szijjártó zavaros kommentárral tette közzé azt a videót, amelyben a 444 szembesíti azzal, hogy hiába tagadták, a külügyben tudtak a tárcát megbénító orosz hackertámadásokról

A dokumentumot, amelyről a 444.hu beszámolt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója, Szabó Hedvig altábornagy írta a külügy informatikai rendszerének helyzetéről. A címzett Vargha Tamás volt, aki akkor államtitkárként a polgári hírszerzésért volt felelős.

Az ügyről szerdán is írt a 444.hu, a cikk szerint Szabó Hedvig levele után, 2021 novemberében felállt egy munkacsoport, amelybe többek között a külügy, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. kibervédelemmel foglalkozó szakértői kerültek. Ők decemberre részletes tervet állítottak ösze a kompromittálódott informatikai rendszer megújítására, amelyben kiemelték: „a rendszer olyan szinten kompromittálódott, hogy azt teljes mértékben megtisztítani már nem lehet”.

A hálózatot szakvéleményük szerint többször is feltörték az orosz hekkerek, és nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatot lophattak ki. Új hálózat kialakítását javasolták, a rövid távú fejlesztések közül azonban nem valósult meg minden, például a kétfaktoros hitelesítést sem használja mindenki a külügyben.