11 óráig, vagyis a szavazás első öt órájában a választók 22,89 százaléka, egészen pontosan 1 802 332 szavazó adta le szavazatát – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Öt évvel ezelőtt az EP-választáson ez az adat 17,16 százalék volt, néhány hónappal később, októberben pedig a választók 18,25 százaléka szavazott a polgármesterjelöltekre az első egy órában.

Idén azonban az összevont választás miatt csak egy adatot közöl az NVI napközben, bár a hivatalos eredmények közlésekor lehet némi eltérés az EP- és az önkormányzati választás részvételi arányában. Nem egyezik ugyanis pontosan a szavazásra jogosultak köre a két voksolás esetében, a határon túli vagy külföldön élő magyarok például értelemszerűen nem szavazhatnak az önkormányzati választáson. A különbségeket itt szedtük össze.

Budapesten a szavazók 21,98 százaléka, 295 259 választópolgár voksolt 11-ig. A legnagyobb arányban Tolna megyében szavaztak eddig, ott  25,72 százalék voksolt már, a legalacsonyabb részvétel pedig egyelőre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt19,12 százalékkal.

Reggel 7-kor kiemelkedően magas, 1,88 százalékos részvételről számolt be az NVI, erről itt írtunk bővebben és ez a tendencia maradt a következő két órában is, 9-ig a választók 9,98 százaléka járul az urnákhoz. A rekorddöntögetési sorozat pedig folytatódik, se az EP-, se önkormányzati választáson nem szavaztak ugyanis még ennyien az első öt órában. 

Előbbin az eddigi rekord a 17,16 százalék volt (2019-ben), az önkormányzati választáson pedig 2006-ban volt a legmagasabb az arány, akkor 18,53 százalék járult urnákhoz 11-ig. Így a 22,89 százalékos mutató leginkább az országgyűlési választások részvételi arányára emlékeztet, ott a legalacsonyabb adat 19,37 százalék volt 2010-ben, a legtöbben pedig 2002-ben szavaztak délelőtt, akkor 30,27 százalék voksolt az első öt órában.

Ne maradjon le semmiről, a választás napjának eseményeit ebben a cikkünkben követheti:

Este fél 7-től pedig élő választási műsorral jelentkezünk, ennek részleteit itt szedtük össze: