Új változatban fogadta el az Országgyűlés kedd délután a Lázár János-féle minisztérium „kastélytörvényként” emlegetett javaslatát, amely amiatt kapott sok bírálatot, mert lehetővé teszi az állami tulajdonú, akár műemlék kastélyépületek magánkézbe kerülését – vagy ahogy Lázár fogalmaz, a kastélyok örökbe fogadását. 

A törvényjavaslatot kizárólag a Fidesz és a KDNP képviselői szavazták meg, plusz az általában velük szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. Ugyanők szavazták meg azokat a módosításokat is, amelyekkel egyáltalán lehetővé vált a szavazás, és amely változtatásokat korábban ehhez szükségszerűen előírt az Alkotmánybíróság. 

Az Alkotmánybíróság januárban mondta ki, jórészt egyetértve a törvényt alá nem író Novák Katalin akkori köztársasági elnökkel, hogy az Alaptörvénybe ütközik a kastélyok miniszteri döntéssel történő magántulajdonba adását lehetővé tevő törvény, mert nincs megjelölve az a közcél, amely ezt szükségessé teszi. Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter értetlenül és felháborodva fogadta a döntést, az Ab, amelynek akkori elnöke, Sulyok Tamás maga volt az ügy előadója, kimondta: „A nemzeti vagyon, a kulturális örökség védelme nem függhet (…) érdemi és törvényben meghatározott szempontrendszert nélkülöző jogalkalmazói döntéstől”. 

Emiatt kellett változtatni a szövegen egy 26 pontból álló módosító javaslattal. Ez azt mondja, hogy a magánkézbe adás csak kivételes lehet, ha a műemlék működtetése, felújítása, fejlesztése „az állam által fenntartott intézményrendszer útján nem érhető el”. Nem ingyenes átadásról szól az új szöveg, hanem úgy fogalmaz, hogy az új tulajdonosnak „a tulajdonszerzés ellenértékeként” vállalnia kell az ingatlan felújítását, karbantartását és üzemeltetését. A vagyonkezelésbe adást mint lehetőséget törölték, csak tulajdonátadásról lehet szó, az állam örökös visszavásárlási jogával. A tulajdonjog az államra visszaszáll akkor is, ha a jogi személy tulajdonos már nem átlátható szervezet, vagyis a tulajdonosi szerkezete és tisztségviselői köre nem megismerhető.  

Az eredetinél sokkal részletesebben szabják meg a kötelezettségvállalás tartalmát és annak állami ellenőrzését is. Az ilyen kastélyokban elhelyezett közgyűjteményeket legalább évi 300 napon át látogathatóvá kell tenni. Belépődíj szedhető, de a látogatók jogai azonosak az állami és önkormányzati múzeumok szabályaival. A kerteket, parkokat mindennap nyitva kell tartani. A magántulajdonba adás lehetősége nem minden kastélyra vonatkozik, mert a javaslat egy 47 pontos listára szűkíti le az érintettek körét. Ezek között szerepel például a szabadkígyósi, az edelényi, a füzérradványi, a bajnai kastély, a sümegi püspöki palota, a sárvári vár.

További részletek: