Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik Kásler Miklós volt miniszter panaszával

Az emberi erőforrások 2018 és 2022 közti minisztere – akit az Ab-végzés indoklása végig volt egészségügyi miniszternek nevez, pedig 2010 óta nincs ilyen tisztség – 2020-ban egy tévéműsorban ezt mondta: „Az egyik utolsó hír az volt, hogy Németországban a daganatos betegek diagnosztikai és terápiás ellátását felfüggesztették. Ilyen Magyarországon egyetlen pillanatig sem fordult elő.” Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő erre azzal reagált a 24.hu portálon, hogy az állításnak utánanéztek Németországban, és nem igaz. „Kásler Miklós hazudott, nem szavahihető, így minden eddigi állítása is megkérdőjelezhető, méltatlan közéleti funkció betöltésére és szerintem az orvosi hivatás művelésére is” – írta Kunetz Zsombor a miniszterről.

Kásler Miklós beperelte őt, arra hivatkozva, hogy egyértelműen híradások alapján mondta, amit mondott, és nem állította, hogy az egész Németországra vonatkozik. Továbbá öncélú sértegetésnek, becsmérlő kijelentésnek tartja a cikket, amely sérti az emberi méltóságát.

A bíróságok azonban a Kúriáig eljutó ügyben nem adtak neki igazat, mert Kunetz közlését olyan véleményként értékelték, melynek volt ténybeli alapja, így azt a volt miniszternek közszereplőként a kifejezések sértő volta ellenére tűrnie kell. A fellebbezési fórumok elismerték ugyan, hogy az elsőfokú bíróságon számos eljárási szabálytalanság történt, de ezeket nem tartották lényegesnek.

Kásler Miklós emiatt nyújtott be alkotmányjogi panaszt, kérve az ítélet megsemmisítését, de az Ab Czine Ágnes vezette tanácsánál (az előadó bíró Schanda Balázs volt) nem járt sikerrel. Az öt alkotmánybíró szerint a Kúria helyesen értékelte az ő közszereplői minőségét, és azt, hogy „az állami vezető közszereplő szavahihetőségének a megkérdőjelezése nem jelenti az emberi méltóság érinthetetlen magjának a megsértését”.

Azt is jól indokolta meg a Kúria, hogy miért nem jelentősek a bírósági szabálytalanságok, vagyis az Ab szerint Kásler Miklós panasza „nem veti fel a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenesség kételyét vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést”, ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.