“A magyar stratégiai gondolkodás és konnektivitás” címmel tartott előadást csütörtökön Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója Tusnádfürdőn. Ez egy csúnya angolszász kifejezés, de egyszerűen nincs rá jó magyar szó, talán az összekapcsoltság, de annak nincs kontúrja, marad a konnektivitás – kezdett bele Orbán.

Ennek lényege az, hogy minél több és minél jobb kapcsolatai vannak egy országnak, annál nagyobb előnyökre tehet szert, legyen szó például a gazdaságról vagy külpolitikáról. Hozzátette, a mennyiség mellett a minőség is számít, nem mindegy tehát, hogy milyenek a nemzetközi együttműködések, és milyen tartalommal vannak ezek megtöltve.

A régi világrend érvényét vesztette, de senki nem tudja, hogy fog kinézni az új – mondta a politikai igazgató, aki szerint van a Nyugaton belül egy olyan stratégiai elképzelés, a blokkosodás, amelyik meghatározza, hogyan kell reagálni erre a változásra. Ez nekünk nem jó, kell egy alternatív megfejtés, ez lesz a konnektivitás – tette hozzá azt, amit egy nappal korábban Németh Zsolt és Mesterházy Attila is elmondott a Bálványosi Szabadegyetem egyik előadásán, amelyről itt írtunk bővebben:

Konzervatív körökben jelentős elutasítottságot tapasztal a blokkosodással szemben Orbán, legalábbis az Egyesült Államokban, Európában szerinte nincs még jelen ez a stratégiai gondolkodás. “A háború mindent elsöpört, Franciaország és Németország pedig túl gyenge ehhez, csak az oroszellenes politika van jelen” – jegyezte meg, kiegészítve azzal, hogy az EU kiesett a geopolitikai befolyásból. Szerinte Merkel alatt ez egy más megközelítésű politika lenne, most nincs ilyen intellektusú megoldás, Magyarországon, Közép-Európában viszont van.

Az EP-választáson elért eredményt megerősítésnek érzi abban, hogy helyes a kormány politikája, valamint más tagállamokban is a hasonló gondolkodású, az unió eddigi politikájával szemben elhelyezkedő pártok esetében, itt Franciaországot és Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését hozta példának.

Túry Gergely

“Aminek értelme lenne, az az, hogy a jobboldali pártok nagyon erős integrációval működjenek együtt, a legjobb egy nagy frakció lenne” – számolt be Orbán a Patrióták pártcsalád megalapításának eredeti tervéről, amely végül abban a formában nem jött össze. Ennek okát abban látja, hogy az európai politika “egy nagyon furcsa képződmény”, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem az ideológia határozza meg, hanem hogy melyik országnak van európai pártja. “Tehát a Néppárt német, a Renew francia, ha akarsz nemzetközi kapcsolatokat, akkor létrehozol egy európai pártot” – magyarázta, majd hozzátette, Meloni is akart egy sajátot, ez lett az ECR, ezért nem álltak össze a Fidesszel.

Ennek ellenére nem adták fel az A tervet, szerinte a liberálisok ki fogják kényszeríteni ezt az intergrációt. Volt arról szó, hogy addig is függetlenként ülnek be a kormánypárti képviselők, de

kinyílt a lehetőség, hogy az európai politika történetében először Közép-Európa csinál magának frakciót,

ez elég izgalmas volt ahhoz, hogy belevágjanak.

Túry Gergely

“Azonnal olyan gravitációt tudtunk összehozni, hogy a harmadik legnagyobb erő lettünk” – értékelte a kezdeményezést, a Patriótákat pedig a közép-európai képviselet gyökerének tartja, ahol az is mindegy, melyik párt melyik frakcióban politizált korábban. Nagy stratégiai előrelátásnak, vagy még inkább gesztusnak tartja azt is, hogy Le Penék csatlakoztak hozzájuk, saját európai pártot szerinte a francia képviselőcsoport akkor tudna majd csak összehozni, ha megnyerik a nemzeti választásukat a következő alkalommal.

Nem látja a dunai látképet, nem tud inni egy jó fröccsöt, és még gulyáslevest sem kap, hanem ennie kell a saját kajáját. Így járt, ezek a pitiáner dolgok jó jelek arra, hogy érzik azt, változik a világ”

– beszélt Orbán Balázs arról, hogy több meghatározó uniós politikus bojkottálja azokat az egyeztetéseket, amelyeket a soros elnökség miatt Magyarországon rendeznének meg, például a külügyi találkozót.

Megjegyezte,

Észtország nem létezik, ha nincs NATO

és nem az amerikai katonák védik”, ezért abszurdnak tartja, hogy Magyarország “békemissziójára” adott reakcióként a tagállamok többsége nem vesz részt a közös külpolitikai egyeztetéseken, inkább az Egyesült Államokra támaszkodik.

Túry Gergely

“Ha visszajön a sátán, az gond, ezért ráküldik az igazságszolgáltatást” – így értelmezte az amerikai kampányt, amelyben a demokraták a lehető legrosszabb alternatívának tartják Trump visszatérését. Szombaton volt a merénylet, csütörtökön még együtt vacsoráztak Trumppal, akkor mondta a volt elnök, hogy az USA-nak nem áll érdekében az orosz–ukrán háború, ezért első lépései között lesz, hogy megpróbálja lezárni. Megjegyezte azt is, ő más stratégiát választott volna az ukránok helyében, hiszen a pénz nem jön majd a végtelenségig, az ország pedig így össze fog omlani, az uniós csatlakozásukra pedig nem lát reális esélyt.

Orbán Balázs szerint az amerikai demokraták ideológiája elvárja, hogy a magyar miniszterelnök az első sorban vonuljon a Pride-on, de ha nem teszi, odaküldik a nagykövetet (David Pressman valóban második éve a menet elején vonult idén – a szerk.). Hozzátette, az Egyesült Államok nyomás alatt tartja szövetségeseit, így Magyarországot is azzal, hogy elvárja, szálljanak be Ukrajna támogatásába. A demokratákkal nem hogy együttműködni, de kiegyezni se tudnak, ezért az elmúlt öt évre inkább lehetőségként tekintettek és “intellektuális együttműködést” alakítottak ki a republikánus állásponttal.

“Ez nem egy hazárdjáték, hanem egy szorult helyzetből – hogy stílszerű legyek – ezzel a huszárvágással vágtuk ki magunkat” – foglalta össze a kormány közeledését a Trump-féle körökhöz.