„Ma találkoztam a magyar külügyminisztérium tisztviselőivel, hogy tájékoztassam őket arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok különböző célszervezetekkel szemben szankciókat vezet be, köztük két magyarországi entitással, amelyek közül az egyik részt vesz Oroszország energiaágazatának megerősítésében (és Paks II-n kíván dolgozni), a másik pedig Oroszország hadigépezetét látja el” – jelentette be David Pressman amerikai nagykövet a Facebookon.

A diplomata hozzátette, továbbra is aggodalommal tölti el őket a magyar kormány Kremlhez fűződő kapcsolatainak mélyítésére és Magyarország orosz energiafüggőségének fenntartására irányuló döntése.

Az amerikai külügyminisztérium szankciós listáján összesen közel 400 vállalat és magánszemély szerepel, a csütörtökön kiadott lista ebből 190-et tartalmaz, emellett a pénzügyminisztérium listáján is szerepel közel 200 érintett. Mint írják, a szankciókat azért vetették ki, mert úgy ítélték meg, ezek az entitások hozzájárulnak Oroszország Ukrajnában folytatott illegális háborújához.

A külügyminisztérium közleményében feltűnik a Mezsregionosztroj nevű orosz kft magyarországi fióktelepe. Szankciót vetettek ki ugyanis 10 olyan vállalatra, amelyek részt vesznek az orosz Vostok Oil projekt csővezeték-infrastruktúrájának további fejlesztésében. „A Vostok Oil projekt egy jelentős orosz olajfejlesztési projekt, amelyből Oroszország évente több mint 100 millió tonna olajat tervez exportálni” – áll a közleményben, a döntés céljaként pedig a további építési és logisztikai műveletek lelassítását vagy leállítását jelölték meg. A listán két orosz székhelyű cég szerepel, de ezek külföldi leányvállalataira is szankciókat vetettek ki.

Korábban megírtuk, hogy a magyarországi székhelyű Mátrix Metál Group az egyik érintett, amely az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint kiemelt fontosságú árukat, többek között elektronikus integrált áramköröket szállított az orosz Exitonnak, amely részt vesz a Szuhoj vadászrepülőgépek gyártásában.