Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón az Európai Bíróság korábbi ítélete miatt panaszkodott, amelyet a migrációs szabályok be nem tartása miatt szabott ki Magyarországra.  

Megismételte, hogy bár Magyarország védi a schengeni határokat, nem kapunk forrásokat határvédelemre, pedig más tagállamok igen. A kormány éppen ezért felkérte az igazságügyi minisztert, vizsgálja meg, hogyan tudjuk perben ezeket a forrásokat érvényesíteni. Hozzátette, ha ez nem sikerül, „minden migránsnak fel fogják ajánlani a határon, hogy önként és ingyen Brüsszelbe szállítják őket”. 

Gulyás mondatát felkapta a nemzetközi sajtó, az így juthatott el Brüsszel polgármesteréhez, Philippe Close-hoz is, aki egy, az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, a magyar kormány „botrányos módon kibújik a többi tagállam iránti felelőssége alól”, majd hozzátette:

Felelőtlenség a bajba jutott emberek életével játszani a brüsszeli emberek kárára.

Erre a megjegyzésre érkezett dörgedelmes válasz Kovács Tamás Ivántól, Magyarország brüsszeli nagykövetétől (nyitóképünkön). A vezető diplomata a levelében – amelyet Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár osztott meg az X-en – úgy fogalmazott, szerinte egyáltalán nem a szolidaritás hiányáról árulkodik Gulyás Gergely kijelentése, ugyanis Magyarország közel egy évtizede áll az EU külső határainak védelmében, és saját költségvetéséből több mint kétmilliárd eurót költött a schengeni megállapodásból eredő kötelezettségeinek teljesítésére. 

Ha Brüsszel arra kényszerít minket, hogy engedjük be a migránsokat, akkor nekik is be kell fogadniuk őket

– írta, felidézve, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió eurós büntetést is kiszabott Magyarországra a migránsokkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy az ország egész Európát védi az illegális migrációval szemben. 

Az Európai Bíróság 2024 júniusában döntött úgy, hogy naponta egymillió eurós büntetést kell fizetnie az országnak, ugyanis a kormány továbbra sem tett eleget egy 2020-as bírósági ítéletnek, amely azért marasztalták el Magyarországot, mert nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területét. „Mivel e kötelezettségszegés az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül, a Bíróság Magyarországot 200 millió euró átalányösszegnek és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró összegű kényszerítő bírságnak a megfizetésére kötelezi” – áll az ítéletben.