A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
„Két és fél évvel a háború kitörését követően ez egy életszerű és arányos változtatás” – válaszolta a Telexnek az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, miért szüntették meg több száz ukrajnai menekült támogatott lakhatását.
Egy június végén kiadott kormányrendelet szerint augusztus 21. óta már csak azok a menekültek jogosultak szállásra, akik Ukrajna kifejezetten harcok sújtotta részeiről érkeznek. Lévén, hogy Kárpátalján jelenleg nem zajlanak harci cselekmények, ez azt is jelenti, hogy a Kárpátaljáról érkező, sokszor a sorozás elől menekülő magyar állampolgároknak már nem jár szállás.
Pál Norbert válaszában kiemelte, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át az Ukrajna háborús területeiről Magyarországra érkező menekültek elszállásolását, a munkaképtelen vagy valamilyen okból nehéz helyzetben lévők pedig méltányossági kérelmet nyújthatnak be, amiket már elbírálták. Ezen kívül ukrajnai lakhelytől függetlenül minden menekült igényelheti az úgynevezett menedékes lakhatási támogatást.
A kormánybiztos odaszúrt egyet a menekülteken segítő civil szervezeteknek is. Szerinte ugyanis a rendelet miatt kieső menekültek 95 százalékban békésen hagyták el a szállásukat, kivéve azok, akiket „a külföldi pénzekből finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság munkatársai” a szállás elhagyásának megtagadására biztatott.
A kormányrendelet miatt augusztus végén több mint száz ukrán menekültet kellett kiköltöztetni a Komárom-Esztergom vármegyében található Kocs településen, ahol eddig állami támogatású magánszálláson éltek. A hvg.hu Tatán is járt, ahol négy kárpátaljai családot tehetnek az utcára. Az intézkedés összességében több száz családot, a kormány szerint mintegy négyezer embert érinthet.
