A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Tavaly februárban egy magyarokból és külföldiekből álló vegyes társaság négy támadást hajtott végre Budapesten, találomra kiválasztott emberek ellen. Főként budai helyszíneken paprikasprayvel fújtak le embereket, viperával támadtak rájuk és megverték őket. Olyanokat szemeltek ki, akikről feltételezték, hogy a Kitörés Napja nevű neonáci rendezvényre érkeztek. A támadásokban nyolc ember sérült meg, hárman súlyosan. Három külföldi antifasiszta támadó pere kezdődött meg januárban, egy olasz és két német vádlotté.
Ilaria Salis, az elsőrendű vádlott egy 40 éves milánói tanárnő, akire a januári tárgyaláskor 11 év börtönt kért az ügyészség. 15 hónapig volt börtönben, majd a nyár elején 16 milliós óvadék fejében először egy budapesti lakcímen került házi őrizetbe (bűnögyi felügyelet alá, nyomkövetővel), majd miután egy olasz baloldali párt, az olasz Zöldek és Baloldaliak Szövetsége (AVS) listavezetőjeként EP-képviselőnek választották, szabadon engedték. Ezután vissza is utazott Olaszországba, mert a képviselőséggel együtt mentelmi jog is megilleti, ezért a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette a vele szemben folytatott büntetőeljárást.
A nő állította, hogy a magyarországi börtönben patkányok és rovarok rohangáltak, napokig nem fürödhetett, és az egészségügyi ellátáshoz sem fért hozzá.
Most hasonló történik egy másik, német támadóval, aki jelenleg is Magyarországon tölti börtönbüntetését. A Maja T. néven ismert vádlott kiadatására annak ellenére került sor idén nyáron, hogy a német szövetségi alkotmánybíróság azzal nem értett egyet: a berlini főügyészséget délelőtt 11 óra körül értesítették arról, hogy helyt adtak a német állampolgár azon kérelmének, amiben tiltakozott a kiadatása ellen, de ekkor már késő volt, ekkora már átadták őt a magyar hatóságoknak.
Maja T. szülei elfogadhatatlan magyarországi börtönkörülményekre hivatkozva szeptember végén tüntetéseket szerveztek Németországban – írta meg a Die Linke frakció weboldalán. Az ügyben Ulrike Grosse-Röthig, a baloldali frakció igazságügyi politikai szóvivője is megszólalt a türingiai tartományi parlamentben:
„Már az is a jogállamiságot sértette, hogy Maja T.-t egy álcázott akció keretében vitték ki az országból, ezzel megkerülték a szövetségi alkotmánybíróság későbbi ítélkezési gyakorlatát. Időközben bebizonyosodott, hogy a fogvatartási körülmények – a félelmek szerint – sértik a nemzetközi szabályokat (pl. az európai börtönszabályokat). Maja T. már három hónapja magánzárkában van. Felszólítom a szövetségi kormányt, hogy tegyen meg minden jogi és diplomáciai lépést annak érdekében, hogy Maja T. visszatérhessen Németországba, és tisztességes jogi eljárásban részesülhessen” – mondta.
Maja T. nembináris személyként határozza meg magát, a Die Linke frakció szerint Magyarországon a queer emberek tömeges elnyomásnak vannak kitéve, ezért a magyar igazságszolgáltatás politikailag befolyásolt, és a börtönkörülmények is sértik az emberi jogokat. A baloldali frakció beállt a tüntetés mögé, ami Maja hazaszállításáért szerveződik, és buzdította támogatóit arra, hogy jöjjenek el a jénai piactérre a megmozdulásra.
Borítóképünk illusztráció.
