Hétfő kora délutánra frakcióközi egyeztetést hívott össze Karácsony Gergely főpolgármester – tudta meg a HVG. Egybehangzó értesüléseink szerint a frakciók szinte egyetlen kérdésben sem jutottak megállapodásra, csupán irányokat szabtak meg, amelyek mentén szerintük a város működőképes marad.

A legutóbbi egyeztetésen a két legnagyobb frakció, a tíz-tíz képviselővel rendelkező Tisza és a Fidesz sem vett részt, a hétfő délutánira csupán a Fidesz nem ment el, azonban úgy tudjuk, velük Karácsony Gergely ugyanazon témákról egyeztet, mint a többiekkel.

Értesüléseink szerint Karácsony Gergely nem véletlenül nem vitte be az október végi közgyűlés elé az olimpiáról szóló előterjesztést: nem lett volna meg a szükséges többsége hozzá, egyik nagy frakció sem szívesen támogatta volna.

Úgy tudjuk, a főpolgármester magára vállalná, hogy egy személyben dönt az olimpiai párbeszéd megindításáról, a folyamatról pedig majd tájékoztatja a közgyűlést. Ehhez joga van, hiszen a közgyűlésen megbukott az a terv, amely elvonta volna tőle azt a jogkört, mellyel két közgyűlés közt szabadon dönthet.

AFP / Hans Lucas / Xose Bouzas

Másik fontos változás, hogy több forrásból is úgy értesültünk, hiába voltak pályázatok, valójában nem pályázati úton döntenek a fővárosi cégeknél sem a vezérigazgatókról, sem az igazgatósági tagokról, sem a felügyelőbizottsági tagokról.

A vezérigazgatókról azért nem pályázati úton fognak dönteni, mert a legtöbb fővárosi cég vezérigazgatójának határozatlan idejű szerződése van. Így róluk a főpolgármester dönt. Miért? Mert a múlt heti közgyűlésen megbukott az az új szervezeti és működési szabályzat, amellyel a Tisza-frakció és a Vitézy Dávid vezette képviselőcsoport kicsavarta volna ezt a jogkört (is) Karácsony kezéből.

Értesüléseink szerint több fővárosi cégnél, de a BKK-nál és a BKV-nél biztosan, megszűnnek az igazgatóságok – ettől, úgy tudjuk, évi 250 millió forint megtakarítást vár a főpolgármester. Ez új, ilyen soha nem volt korábban a fővárosban, ezeket a cégeket fennállásuk óta igazgatóságok vezetik. Erről hivatalos döntés egyelőre nincs, az várhatóan a november végi közgyűlésen lehet csak meg. Ez viszont több dolgot is jelent. Egyrészt azt, hogy annak a pályázati rendszernek, amelyen keresztül Karácsonyék igazgatósági tagokat kerestek ezen testületekbe, semmi értelme nem volt. De jelenti egyben azt is, hogy az igazgatóságok feladat- és jogköreit a Fővárosi Közgyűlés kapja meg. Egyelőre több különböző forgatókönyv is van arra, hogy fognak a képviselők ezzel a feladattal megbirkózni, most a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy egy bizottságba szervezik ki a munkát. Beszéltünk azonban olyan fővárosi képviselővel is, aki szerint ez nem egy jó út, hiszen az igazgatóságokba szakmai alapon ültek be vezetők, a szakmai döntések meghozatala pedig így a képviselőkre hárul.

Hasonló a helyzet a fővárosi cégek felügyelőbizottságainál, ott szintén pályázat volt, így utólag pedig úgy tűnik, ezeknek szintén nem volt sok értelmük, hiszen az itteni helyeket mandátumarányosan kapják meg a frakciók. Erről hivatalos döntés egyelőre szintén nincs, november végén lehet meg legkorábban. A tervek közül azonban egy olyan táblázat is kiszivárgott a HVG-hez, melyben arról írnak, hogy

a Tisza 10, a Fidesz 9, az LMP 2, az MKKP 3, a DK 3, a Párbeszéd pedig két felügyelőbizottsági elnöki posztot kapna. A BKK felügyelőbizottságának élére LMP-s elnök kerülhetne így, a BKV felügyelőbizottságának elnöki posztja pedig a Tiszához kerülne.

Arról, hogy mi történik a fővárosi cégek igazgatóságánál és felügyelőbizottságainál, itt írtunk korábban bővebben.

Cikkünk megjelenésével egy időben posztolt a főpolgármester is az egyeztetésről, megerősítve ezzel a HVG értesüléseit is. Karácsony posztja csupán az olimpiával kapcsolatos állításokra nem reagál. Ezzel kapcsolatban kerestük a fővárost, ha reagálnak, arról be fogunk számolni. A főpolgármester azt írta, hogy „a mai frakcióvezetői egyeztetésre azért volt szükség, mert miközben sorjáznak az ötletek, folyik a politikai helyezkedés, hogy ki milyen beleszólást és jogkört akar magának, aközben több jelenlegi igazgatóság megbízatása szűnik meg novemberben, ami veszélyezteti fontos budapesti cégek jogszerű működését.

Fazekas István

Márpedig a budapestieknek nyújtott közszolgáltatások nem láthatják kárát a frakciók közötti vitáknak. A városnak és cégeinek zökkenőmentesen és biztonságosan kell működniük – ha tehát a képviselők egymással nem tudnak megegyezni az igazgatóságok összetételéről, végezzék el maguk azt a munkát, amit eddig az igazgatóságok végeztek. Azzal, hogy az igazgatóságok helyére maga a Fővárosi Közgyűlés lép, jelentős működési költséget tudunk megtakarítani, és az eddigieknél is nagyobb átláthatóságot tudunk biztosítani cégeink működésében. Mindkettő fontos szempont.

A felügyelőbizottságok esetén egy igazságos megoldás van: a választók bizalmának mértékét tükröző mandátumok arányában jelöljenek a frakciók tagokat ezekbe az ellenőrző testületekbe. Mindenki a legjobb meggyőződése szerint. Az engem támogató pártok az általam meghirdetett, nyilvános és teljesen transzparens, szakmai követelményekre épülő pályázaton induló jelöltek közül fognak személyi javaslatokat tenni. Ha valamelyik frakció saját pályázatot akar hirdetni, vagy netalán delegálni akar, a lelke rajta. Természetesen a Fidesznek is fenntartjuk a beszállás lehetőségét, mert a fővárosban az ellenzéknek is járnak jogok. Mert Budapest demokratikusan működik. A demokrácia pedig sok munkával és még több felelősségvállalással jár. Minden adott ahhoz, hogy a Fővárosi Közgyűlés frakciói ebben is bizonyítsanak.”

Karácsony posztjának megjelenése után Vitézy Dávid kommentben reagált arra: „Akkor mégiscsak pártpolitikai kifizetőhelyek voltak ezek, ha ennyire könnyen, egy csettintésre meg lehet szüntetni őket? Köszönjük a beismerő vallomást!”