A rendeleti kormányzást lehetővé tevő jogszabályt a parlamentnek kell félévente kétharmados többséggel meghosszabbítani.
Hivatalosan is kihirdették, hogy májusig még biztosan érvényben lesz a háborús veszélyhelyzet. Erről még a múlt héten döntött a parlament, de csak most jelent meg a Magyar Közlönyben.
A kormány a háborús veszélyhelyzetet először 2022 májusában, hónapokkal Oroszország Ukrajna elleni inváziójának kezdete után hirdette meg – igaz, előtte rendeleti úton ugyanúgy tudtak kormányozni, hála a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetnek.
Ahhoz, hogy a háborús veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni, 2022-ben tizedjére is módosítani kellett a korábban „gránitszilárdságúnak” nevezett Alaptörvényt: ezzel tették lehetővé az Országgyűlés számára, hogy a kormány egy szomszédos országban zajló háború esetén is veszélyhelyzetet vezessen be.
Ezt a helyzetet azonban nem lehet határozatlan ideig fenntartani, a meghosszabbításához félévente kétharmados parlamenti felhatalmazás szükséges.
A politológus szerint az sem kizárt, hogy Orbán Viktorból egy ponton köztársasági elnököt csinálnak. Kéri Lászlóval Kacskovics Mihály Béla beszélgetett a Tiszáról, lehetséges buktatókról, Fideszről, kispártokról, lejáratásról.
A HVG tudósítója az oroszok által rakétával megsemmisített üzem mellől jelentkezett be.
A hajó bérleti díja egy hétre több mint egymillió forint.
Ókovács Szilveszter szerint az éneklés bizonytalan volt, számos hanghibát is felfedezett.
