Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kedden megjelent az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatalának szankciós listáján. A büntetőintézkedést a nyilvántartás szerint a Magnyickij-törvény alapján rendelték el.

Az amerikai pénzügyminisztérium keddi közleménye szerint Rogán Antal a magyarországi korrupcióban való érintettsége miatt került fel a listára. Az amerikai pénzügyminisztérium pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára, Bradley T. Smith közölte:

A korrupció aláássa egy ország intézményeit, korlátozza gazdasági fejlődését, miközben rövid távú hasznot hoz néhány kiválasztottnak és a jövő generációit megfosztja a hosszú távú előnyöktől. Az Egyesült Államok nem fog habozni, hogy felelősségre vonjon olyan személyeket, mint Rogán, akik arra használják hatalmukat, hogy saját magukat és haverjaikat gazdagítsák, országuk és honfitársaik kárára.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda az intézkedésre reagálva a HVG-vel közölte: a lépést a távozó nagykövet bosszújának tekintik, és Donald Trump hivatalba lépése után jogi lépéseket tesznek.

Keddi sajtótájékoztatóján David Pressman amerikai nagykövet kijelentette:

az Egyesült Államok többször is hangsúlyozta aggodalmait a korrupcióval kapcsolatban, ezeknek hangot is adtunk a kormány vezető tisztségviselőivel és már a kis falvak polgármestereivel folytatott megbeszéléseinken is.

Az amerikai külügyminisztérium pedig hangsúlyozta: a miniszter elleni szankcióval biztosítják, hogy korrupciós tevékenységéhez ne használhassa fel az amerikai pénzügyi rendszert.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Rogán Antal szankcionálására úgy reagált, hogy a miniszter „mielőbbi büntetőjogi felelősségre vonása nem külföldi hatalmak feladata, hanem a magyar igazságszolgáltatás felelőssége”.

Rogán Antalról az amerikai pénzügyminisztérium azt írja, kulcsszerepe van Orbán Viktor kormányában. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterként számos kormányzati intézményt irányít, szerepét pedig arra használta, hogy saját magát és pártja híveit gazdagítsa. Rogán irányítja azt a rendszert, ami a közbeszerzéseket és a közpénzeket a hozzá és a Fideszhez hű barátoknak juttatja – jegyzik meg, hozzátéve, hogy a miniszter ellenőrzést gyakorol a magyar gazdaság számos stratégiai ágazata felett, ami lehetővé teszi, hogy ezeknek a szektoroknak a jövedelmét magához és pártja köreihez juttassa.

Rogánt az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala olyan külföldi személyként azonosítja, aki kormánytisztviselőként felelős vagy bűnrészes korrupcióban, beleértve az állami vagyon eltulajdonítását, magánvagyon elvételét személyes haszonszerzés céljából.

Az intézkedés értelmében zárolják Rogán Antal minden olyan vagyonát és vagyoni érdekeltségét, ami az Egyesült Államokban, illetve amerikai személyek birtokában van, azok ellenőrzése alatt áll. Emellett zárolják azokat az érdekeltségeket is, amelyek közvetlenül vagy közvetve legalább 50 százalékban a tulajdonában vannak. Megtiltják azokat az ügyleteket is, amelyek ezen érdekeltségekre vonatkoznak. A pénzügyminisztérium közleménye hozzáteszi: szankciók hatálya alá kerülhetnek azok a személyek és pénzügyi intézmények is, amelyek Rogánnal üzletelnek. A tilalmak kiterjednek a szankció hatálya alá eső személy számára nyújtott szolgáltatásokra és árukra is.

A pénzügyminisztériumi közlemény kitér arra, hogy a korrupciós helyzet Magyarországon több mint egy évtizede romlik, és a Transparency International korrupcióérzékelési indexében hazánk kapta a legalacsonyabb pontszámot az EU tagállamai közt. Az EU forrásokat függesztett fel jogállamisági aggályok miatt, korrupcióellenes aktivisták bírálják a kormányt azzal, hogy kleptokráciát működtet, a kormánytagok – mint Rogán – és a lojális üzleti vezetők között átláthatatlan üzletek jönnek létre. Legutóbb több mint egymilliárd euró európai uniós forrás elvesztéséhez vezetett, hogy Magyarország nem foglalkozott a közbeszerzések átláthatóságának problémájával – áll a közleményben.

A globális Magnyickij-törvényt 2016-ban fogadta el az amerikai törvényhozás, a 2012-es Magnyickij-törvény alapján, amely az emberi jogokat megsértő orosz közéleti szereplők ellen irányult. A törvényt Szergej Magnyickij orosz ügyvédről nevezték el, aki részt vett egy adócsalás bizonyítékainak feltárásában, emiatt bebörtönözték, és a fogságban meghalt. A globális Magnyickij-törvény alapján a korrupcióban és az emberi jogok megsértésében bűnösnek talált külföldi politikusokat az Egyesült Államok beutazási tilalommal büntetheti – írta korábban a Szabad Európa.

A pénzügyminisztériumi közlemény szerint a Rogán elleni szankció alapja a Globális Magnyickij-törvényre alapozva 2017-ben meghozott végrehajtási rendelet. A rendelet indoklása szerint az emberi jogokkal való visszaélés és a korrupció olyan mértékű, ami a nemzetközi politikai és gazdasági rendszerek stabilitását fenyegeti, aláássa a demokratikus intézményeket, állandósítja az erőszakos konfliktusokat, megkönnyíti veszélyes személyek tevékenységét. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy számottevő következménnyel sújtsa azokat, akik visszaélést követnek el és megvédje pénzügyi rendszerét a súlyos visszaélésektől.

Eddig nem látszik, hogy a forintot megremegtette volna a hír: szerdán délután 415,5 körül alakul a forint/euró árfolyam.

Legutóbb 2023-ban került magyar állampolgár az Egyesült Államok szankciós listájára az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank alelnöke, Laszlóczki Imre személyében.