Nem zárkózik el az együttműködéstől, de sem a kormányzattal, sem az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) nem áll szándékában tárgyalásokat kezdeményezni Grósz Andornak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökének a Sorsok Háza jövőjéről – mondta a Népszavának. „Jelen pillanatban nem ez a fő feladatunk, saját magunkat kell erősítenünk és fejlesztenünk” – tette hozzá Grósz.
A holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Házát évekkel ezelőtt kezdték el építeni, eredeti átadását 2014-re tervezték, azóta folyamatosan csúszik. Az elképzelés értelmében a projekt koncepcionális és tartalmi elemeit az EMIH és a Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány közösen dolgozta volna ki, és valósította volna meg. A Mazsihisz azért hagyta ott a projektet, mert attól tartottak, hogy a NER-es főideológus asszony hatására a magyar felelősséget mentegető kulturális végeredmény születik majd. A hitközösség azt sérelmezte, hogy az általuk megismert koncepció nem foglalkozott a nyilas hatalomátvétel előtti zsidóüldözésekkel.
Ezután a Sorsok Házának megvalósítása a Köves Slomó vezette EMIH-hez került, 2019-ben pedig állítólag Schmidt Mária is kiszállt a projektből. Tavaly szeptemberben azonban a kormány visszavonta az emlékközpont megnyitásáról szóló határozatot, azóta pedig kérdés, mi lesz a 7,5 milliárd forintnyi állami támogatásból megvalósult épülettel. Az üresen álló épületkomplexum őrzése és állapotmegőrzése havi 80-100 millió forintjába kerül az államnak.
Az ügyben a Népszava megkérdezte Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját is, neki van-e bármifajta tudása arról, mi lesz a Sorsok Házával. A rabbi egyetlen szóval reagált: „nincs”. Mindeközben a kormány úgy reagált, sajnálatosnak tartják, hogy „sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között”.
