Magyar Pétert tartják október 23-a nyertesének a magyarok – derül ki az Europion gyorskutatásából. A kutatóintézet arra volt kíváncsi, hogy miként változik a forradalom évfordulójára szervezett két demonstráció, a fideszes Békemenet és a tiszás Nemzeti Menet megítélése párthovatartozás és politikai érdeklődés függvényében. Az adatokat telefonon és webapplikáción keresztül vették fel, az eredmények pedig reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára.
A gyorskutatásból kiderül, hogy az elmúlt napok intenzív számháborúja jobban megosztotta a válaszadókat, de még így is a lakosság döntő többsége szerint a Nemzeti Meneten vonultak többen. A válaszadók 42%-a szerint voltak többségben a Tisza eseményén, míg a Békemenetet a válaszolók 20%-a vélte csak népszerűbbnek.
A választói csoportok ítélete a számháború tekintetében nem független a pártszimpátiától – derül ki az Europion méréseiből, de egyértelmű aszimmetria mutatkozik meg a pártosság mértékében. Míg a Tisza-tábor (pontosabban a tavalyi EP-választásokon a Tiszára szavazók) szerint közel egyöntetűen (87%) a Nemzeti Meneten voltak többen, addig csak minden második kormánypárti (49%) állítja ugyanezt a Békemenetről, 35%-uk pedig nem tud vagy nem akar állást foglalni a kérdésben. A Tisza-szavazók esetében ugyanakkor csak 7% nem adott egyértelmű választ.
Az Europion kutatói azt is megkérdezték, ki mennyire tartotta sikeresnek az egyes rendezvényeket. A relatív, saját pártállástól függő sikeresség mérésekor hasonló tendenciák bontakoztak ki, mint az előző kérdésekben, a Nemzeti Menetet a teljes népesség körében közel kétszer annyian (39%) tartották sikeresnek, mint a Békemenetet (20%).
És míg a naponta legalább egy órát online hírfogyasztással töltők körében 48%, a politika iránt „nagyon” érdeklődők körében 63% tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek a Békemenet 19%-ával szemben, addig a hírek és a politika iránt legkevésbé érdeklődők körében csak 17%, illetve 15% tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek (a Békemenet 20, illetve 12%-ával szemben). A politikai blokkok szerint vizsgált aszimmetrikus pártosság itt is tetten érhető: míg a tiszások 83%-a tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek, addig a kormánypártiak táborában csak 49% állította ugyanezt a Békemenetről – derül ki az Europion közleményéből.
A kutatásban részt vevők a saját szavaikkal elmondhatták azt is, szerintük mik voltak Orbán és Magyar beszédeinek legfontosabb témái, központi gondolatai. Orbán beszédéből egyértelműen kiemelkedik 42%-kal a háború és Ukrajna témája, míg az értelmezhető választ adók 22%-a általános uszításként és gyűlöletkeltésként írta le a miniszterelnök ünnepi beszédét. A válaszolók 15%-a „Brüsszel”-t emelte ki, mint központi téma, de megjelent a „megtévesztettek, fiatalok”-hoz (7%) való fordulás is, illetve 11% általános kritikaként értelmezte az orbáni beszédet. Magyar Péter beszédéből a válaszadók az „összefogás, megbékélés” gondolatát (33%) emelték ki elsősorban, ezt követi a választás megnyerése és a rendszerváltás ígérete (21%), valamint az 1956-os megemlékezés témája (18%). Kisebb százalékban általánosabb témákat is megemlítettek a válaszadók, mint például „Európa”, „Jövőkép” vagy „Elszámoltatás”.
