A magyar lakosság 43 százaléka tapasztalta azt, hogy nem sikerül megfelelő időn belül ellátáshoz jutniuk az állami egészségügyben – derül ki a Publicus felméréséből, amit a Népszava megbízásából készítettek.
A kutatásból jól látszik, hogy a megkérdezettek negyede nemhogy időben nem jut orvoshoz, hanem azt tapasztalták, hogy egyszerűen megszűnt az az egészségügyi szolgáltatás, amire szükségük lett volna.
A hosszabb várakozási időket általában a kapacitáshiány okozza, ám ez nemcsak azt jelenti, hogy nincs elég orvos, hanem gyakran azt is, hogy az ápolók sincsenek elegen. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Kórházszövetség őszi konferenciáján például arról beszélt, hogy jelenleg 14 ezer ápoló hiányzik a felnőtt ápolási rendszerből.
https://hvg.hu/itthon/20251105_intenziv-terapias-szakapolo-hiany-Balogh-Zoltan
A Publicus felmérésében arra is rákérdeztek a szülők körében, hogy ha a gyermekük most állna pályaválasztás előtt, javasolnák-e neki, hogy ápolónak tanuljon. E kérdésre a szülők mindössze 30 százaléka válaszolt igennel, míg 54 százalékuk határozottan nem mondott. Az ápolói pálya perspektíváiról a kormánypárt támogatói az átlagosnál jobb véleménnyel vannak, 42 százalékuk látná szívesen gyermekét a jövőben „a kórházi ágyak mellett”. Az ellenzék támogatóinak és a bizonytalanoknak csupán 29, illetve 30 százalékuk tartaná jó választásnak az ápolói pályát a gyermeke számára.
https://hvg.hu/itthon/20251113_A-magyarok-44-evvel-elnek-kevesebbet-az-OECD-atlaghoz-kepest
Az, hogy a fiatalok körében nem vonzó az ápolói pálya, nem csak Magyarországon probléma. A legfrissebb OECD-jelentésben az szerepel, hogy többek között Lengyelországban, a balti országokban, Magyarországon, Olaszországban és Görögországban a 15 évesek kevesebb mint 1 százaléka szeretne ápoló lenni, ami komoly kihívás elé állítja az országokat az utánpótlás tekintetében.
