A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott jelentés szerint 3300 bántalmazott gyereket azonosítottak, és sok ügyben sosem születik feljelentés

"Figyelemfelhívó és cselekvésre ösztönző az itt összegyűjtött információk tartalma a magyar gyermekek ellen elkövetett felnőtt és kortárs bántalmazás helyzetéről” – állapítja meg az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya által készített 2021-es kutatás, amely Magyar Péterhez állítása szerint a kormányzat alsóbb szintjeiről juttatták el, aki közzé is tette. A Tisza Párt elnöke pénteken „eltitkolt” jelentésként hivatkozott rá, mint amely 

egy konkrét vádirat az Orbán-kormány ellen, mivel a napnál is világosabban kiderül belőle, hogy Orbán Viktornak és a hatóságoknak legalább négy éve részletes információi vannak a gyermek ellen elkövetett rendszerszintű bántalmazásokról”. 

https://hvg.hu/itthon/20251212_gyermekvedelem-magyar-peter-jelentes

Azt nem tudni, hogy a felmérés eljutott-e a miniszterelnökhöz és a hatóságokhoz, de a gyermekvédelmi ellátásért felelős minisztériumba bizonyára. Sőt, annál szélesebb körbe is eljuthatott a 2021-es irat – amely lényegében egy helyzetkép, de állapotfelmérésként is értékelhető elemzés –, mert annyira azért nem volt eltitkolt. Az OGYSZ honlapján ugyan nem találtuk nyomát, ott nem tették közzé, de a gyermek- és ifjúság(jog)védelemmel foglalkozó Hintalovon Alapítvány saját, 2021-es gyermekjogi jelentésében – ilyet évente közzétesznek – részleteket nem, de néhány megállapítást idézett belőle, és jelzik, hogy a felmérés „nyilvánosan nem hozzáférhető” – ágazati civil szervezetként juthattak hozzá, háttéranyagként. 

A megkérdezett gyermekvédelmi gyámok több mint 3300 bántalmazott gyerekről tudnak.” 

– ez már konkrét számadat az eredeti, OGYSZ-szakosztály által készített, csaknem félszáz oldalas, 2021-es felmérésből, amely így folytatódik: „Ez a szám azt jelenti, hogy a szakellátásban élő gyerekek ötödét érintette valamilyen abúzus. Ezek a gyerekek egyszerre több bántalmazási formában is érintettek. Leggyakoribb az érzelmi-lelki és a fizikai bántalmazás. Szexuális bántalmazásban való érintettségről 235 gyám számolt be.” A felmérés a probléma nagyságát azzal érzékelteti, hogy  

a kutatási beszámoló csak a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő, családjuktól külön élő, az állam gondjaira bízott 15 807 gyermekért felelős gyermekvédelmi szakember viszonyulásait, tudását, attitűdjeit, tapasztalatait összegezi.”  

https://hvg.hu/itthon/20251212_magyar-peter-gyermekvedelem-buncselekmenyek-jelentes

A felmérés megállapítása szerint a fenti gyermekszám eltörpül a közel 1,8 milliós hazai gyermekszámhoz viszonyítva, mert nincs 1 százalék a korcsoporthoz viszonyított arányuk, de úgy gondolják, hogy a gyermekvédelmi gyámok rendszerszintű szakmai megállapításai vonatkoztathatók azokra a gyerekekre is, akik családjukban élnek, még a gyermekjóléti alapellátással sincsenek kapcsolatban, viszont az oktatási intézményekben, sportegyesületekben, különórákon, vagy csak egyszerűen „a téren" hasonló bántalmazó helyzetekben találhatják magukat akár felnőtt, akár kortárs által. 

Ami pedig a dokumentum részleteit illeti, abból több konkrétum is kiderül: 

• az ellátás alatt minden ötödik, állami gondozás alatt élő gyermeket hivatalosan bántalmaznak; 
• a szexuális bántalmazási ügyek negyede soha nem jut el a hatóságokig; 
• a gyámok mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy a rábízott gyerekek nem érintettek bántalmazásban; 
• a gyámok 38 százaléka tud legalább egy olyan gyerekről, akit a szakellátás ideje alatt, vagyis amíg az állam felügyelete alatt állt, szexuálisan bántalmaztak; 
• a gyámok 25 százaléka azt mondta, hogy az elmúlt két évben egyetlen bántalmazási ügyben sem indult rendőrségi eljárás a környezetében; 
• a szakemberek tapasztalata szerint az a tendencia, hogy a gyermekek egyre fiatalabb korukra lesznek szexuális erőszak áldozatai;  
• a gyámok beszámolója szerint minden negyedik szexuális bántalmazási eset rejtve marad, és az eljárások jelentős részét bizonyítékok hiányára hivatkozva zárják le, nem emelnek vádat. 

Az 507 megkérdezett gyermekvédelmi gyám körében végzett OGYSZ-felmérés megállapítja, hogy az ő gyámságuk alá tartozó gyermekek több mint 21 százaléka (3381 gyermek) érintett a bántalmazás valamelyik formájában. Az érintettek fiú-lány aránya megközelítőleg ugyanannyi (fiú: 1684, lány: 1697). A gyermekvédelmi gyámok meglátása szerint a gyermekek 2,3 százaléka (362 gyermek) érintett szexuális bántalmazásban. Szemben a bántalmazás más formáival, a szexuális abúzusban érintett gyermekek között nagyobb arányban jelennek meg a lányok (68 százalék) – olvasható a dokumentumban. 

A felmérés kitér arra is, hogy a gyermekvédelmi gyámok 20 százaléka (103 fő) mondta, hogy egy képviselt gyermeke volt érintett szexuális bántalmazásban a szakellátásba kerülés előtt. További 12 százalékuknak (61 fő) kettő, 8 százalékuknak (42 fő) pedig három képviselt gyermeke volt érintett. A gyermekvédelmi gyámok 8 százaléka (39 fő) nyilatkozta azt, hogy 4 vagy annál több gyámolt gyermeke volt érintett szexuális bántalmazásban a szakellátásba kerülés előtt. Volt, aki jelezte, hogy a gyermek szemtanúja volt a bántalmazásnak, ami szerinte ugyancsak bántalmazásnak minősül. 

https://hvg.hu/itthon/20251210_Ez-szo-szerint-katasztrofavedelmi-beavatkozas--gyermekvedelmi-szakember-arrol-hogy-a-BV-hez-kerultek-a-javitointezeteket

A dokumentum nem csak a szexuális bántalmazásokra koncentrált azonban, hanem más bántalmazási formákról is felmérést készítettek, a formákat a WHO kategóriái szerint meghatározva: pszichológiai (érzelmi-lelki), fizikai, szexuális, elhanyagolás. A gyermekvédelmi gyámoknak csak 10 százaléka (52 fő) jelezte, hogy a gyámsága alá tartozó gyermekek egyáltalán nem érintettek bántalmazásban. Egy bántalmazási formát a válaszadók 13 százaléka (66 fő) jelölt meg, legtöbben, 28 fő a „fizikai” bántalmazást említette, mint egyetlen megjelenő típust. Kétféle bántalmazási típusról a gyámok 29 százaléka (145 fő) számolt be, amelyből az „érzelmi-lelki” és az „elhanyagolás” a leggyakoribb (44 fő), legritkábban (4 fő) pedig a „szexuális” és „elhanyagolás” típusú bántalmazások fordultak elő a felmérés szerint.

Három bántalmazási típust 29 százalék (146 fő) társított az általa képviselt gyermekek köréhez, közülük 86 fő a „szexuális” bántalmazást említette két másik változattal együtt. Mind a négy kategóriát 19 százalék (98 fő) tapasztalta. Tehát a megkérdezettek 77 százaléka (389 fő) mondta azt, hogy a bántalmazások típusai együttesen jelennek meg, ebből 46 százalék (235 fő) mondta, hogy a gyermekek szexuális bántalmazásban is érintettek. A bántalmazástípusok előfordulását a felmérés alábbi ábrája szemlélteti:

Az OGYSZ felmérése

OGYSZ

A felmérés összeállítói rákérdeztek a gyámoknál arra is, hogy az elmúlt két évben hány esetben indult rendőrségi eljárás a gyámságuk alá tartozó gyermekek ügyében szexuális bántalmazás gyanúja miatt. A válaszadó gyermekvédelmi gyámok fele (250 fő) mondta azt, hogy 437 esetben indult rendőrségi eljárás szexuális bántalmazási ügyben. A válaszokból kiderült az is, a gyermekvédelmi gyámok közül 22 fő tapasztalta azt, hogy a jelzése ellenére nem indult nyomozás. A rendőrségi eljárások alakulását illetően a válaszadók valamivel kevesebb, mint fele (224 fő) azt válaszolta, hogy megkezdődött az eljárás, de  

a nyomozást elegendő bizonyíték hiányában lezárták vagy az ügyészség bűncselekmény hiányát állapította meg, ezért nem emelt a vádat.  

A felmérésben szereplő alábbi ábra az okokat és gyakoriságukat összegezi: 

Az OGYSZ felmérése

OGYSZ

A teljes jelentés itt olvasható. Ezt mutatta be tehát az Orbán-kormány elleni „vádiratként” Magyar Péter, aki közölte azt is, hogy mindenkit vár a szombaton 15 órakor kezdődő tüntetésén Budapesten, a Deák Ferenc téren, ahonnan együtt vonulnak a Karmelita kolostorhoz. „A rendezvény egy méltóságteljes, de nagyon határozott kiállás lesz a magára hagyott gyermekek mellett” – tette hozzá. Magyar a tüntetést a Szőlő utcai botrány miatt szervezte meg.

https://hvg.hu/itthon/20251210_Magyar-Peter-is-tuntetest-szervez-hetvegere-a-Szolo-utcai-botrany-miatt

A nyomozó ügyészség az elmúlt napokban nagyszabású bűnügyi akciót végzett az ügyben, amelynek jelenleg hét terheltje van. Három ember – Juhász Péter Pál egykori igazgató, az élettársa és egy ügyintéző – már eddig is letartóztatásban, illetve bűnügyi felügyeletben volt, csütörtökön pedig letartóztatták Kovács-Buna Károlyt, a javítóintézet hétfőn lemondott megbízott igazgatóját és két másik személyt is. A hetedik személy letartóztatását pénteken indítványozta az ügyészség, majd később a bíróság elrendelte.

https://hvg.hu/itthon/20251212_szolo-utca-javitointezet-hetedik-gyanusitott-letartoztatas-inditvanyozas-ugyeszseg

(Nyitóképünkön Magyar Péter a felméréssel, háttérben a Szőlő utcai javítóintézet egyik lakójának gyerekrajza. Fotó: HVG)