Egyetért-e azzal, hogy a Fidesz–KDNP, NER terrorszervezetek, és azok tagjai – mint a magyar nép közellenségei, butító, jogfosztó, kifosztó tevékenységük miatt méltatlanná váltak a magyar választó polgárok bármilyen szintű képviseletére – ezért soha nem indulhassanak európai parlamenti, magyar országgyűlési, valamint önkormányzati választásokon?
A fenti kérdést szerette volna népszavazásra bocsátani Miczán József magánszemély. A kérést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította, derül ki a hétfőn este megjelent Hivatalos Értesítőből.
Az NVB határozatából kiderül, hogy a kezdeményezést a benyújtóval együtt 34-en írták alá, de csak 22 aláírás felelt meg a törvény azon feltételének miszerint minden választópolgár csak egyszer írhat alá bármilyen kezdeményezést.
A kérdést végül azért utasította el a bizottság, mert nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről, a választásokon való indulás szabályait viszont az alkotmány fekteti le.
Ráadásul a pártok alakulását és tevékenységét is szabályozza az Alaptörvény, így abban az esetben, ha a fenti kérdésben többségében lennének a támogatók, akkor az érintett pártok jogai alapjaiban sérülnének, „a pártként való működésük gyakorlatilag kiüresedne” – jegyzi meg a határozat.
Kiemelik azt is, hogy a két politikai szervezet megkülönböztetését semmilyen észszerű alkotmányos indokkal nem lehet alátámasztani, ezért már önmagában az Alaptörvény-ellenes lenne, ha a két pártra külön törvényt, szabályozást írnának.
Később még arra is kitér az NVB határozata, hogy a népszavazási kérdés az egyértelműség kritériumának sem felel meg teljes mértékben, különösen a „NER terrorszervezetek” szókapcsolatot emelték ki ebből a szempontból. Mint írják „terrorszervezetet” a jog nem ismer, csupán „terrorista csoportot”, de mivel utóbbiak között a törvényi felsorolásban sem a Fidesz sem a KDNP nem szerepel, ezért a kérdés megtévesztő.
A határozatot végül azzal zárják, hogy a kérdés nem felel meg az Alaptörvénynek és az egyértelműség követelményének sem, valamint „a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes”, ezért a hitelesítést megtagadták.
Az ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a napirendi pontot nem tárgyalták hosszan, mindössze egyetlen hozzászóló volt, Fazekas István elmondta, hogy a kérdés szerinte is teljesen ellentétes a népszavazás alkotmányos rendeletetésével, majd úgy folytatta, számára kérdés, miért kell ezzel egyáltalán foglalkozniuk. Ez olyan alacsony színvonal, hogy a hosszas határozat elkészítése és ismertetése egyetlen percet sem érdemel – tette még hozzá a jegyzőkönyv tanúsága szerint.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: HVG / Reviczky Zsolt
