Kiegészítette múlt héten írt, Orbán Viktor volt miniszterelnök meggyanúsítását kérő indítványát az aranykonvojügyben az ukrán pénzszállítókat védő Horváth Lóránt. Az ügyvéd lépését az ügyben „a tegnapi napon történt gyanúsítással” – tehát Hajdu Jánosnak, a Terrorelhárítási Központ (TEK) volt vezetőjének meggyanúsításával –, a sajtóban megjelent egyéb hírekkel és az ügyvédi iroda rendelkezésére álló egyéb információkkal indokolta.
Horváth korábban azt indítványozta, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hallgassa ki gyanúsítottként Hajdut, Farkas Örs korábbi titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt, Demeter Tamást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét és Orbán Viktort.
Az eredeti indítványban hétrendbeli, aljas indokból, a sértett sanyargatásával megvalósuló jogellenes fogva tartás és kényszervallatás bűntettek gyanújáról írt az ügyvédi iroda, a kiegészítésbe bekerült a hivatali visszaélés bűntette is.
Horváth Lóránt ügyvéd szerint a nyomozásnak mindenekelőtt azt kellett tisztáznia, hogy az ukrán pénzszállítókkal szembeni intézkedés valós, törvényes büntetőeljárási indokon alapult-e, vagy a hatósági fellépés tényleges célja politikai, külpolitikai vagy kormányzati érdek érvényesítése volt.
A TEK hivatásos rendőrei március 5-én 13 órakor az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén a két ukrán pénzszállító autó személyzetét kiszállították, a hét ukrán állampolgárt a földre fektették, kezüket hátrabilincselték, majd fejükre – a rendeltetésszerű használattól eltérően – kámzsát húztak. A műveletet Hajdu János személyesen a helyszínről irányította.
Hajdu kihallgatásáról a vádhatóság azt írta: a gyanú szerint a főigazgató azt az utasítást adta, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt kell elfogni, és bilincs, valamint kámzsa alkalmazásával elő kell állítani. Hajdu panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését és vallomást tett, szabadlábon védekezhet.
A pénzszállítók ügyvédje szerint „a sajtóban megjelent közlések alapján” felmerül további bűncselekmény, például a terrorcselekmény gyanúja is, és nem érthető számára, hogy miért nem tekintették megalapozottnak a kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény miatt folyó büntetőügyben Hajdu János őrizetbe vételét, letartóztatását. „Nyilvánvaló, hogy mind Hajdu Jánosnak, mind az indítványomban megjelölt további három személynek érdeke és reális lehetősége van a büntetőeljárás alól magát kivonni” – tette hozzá Horváth Lóránt, aki szerint az érintetteknek kiterjedt kapcsolatrendszerük és informális befolyásuk miatt reális lehetőségük van a nyomozás eredményének befolyásolására.
Pillanatnyi állás szerint a legfőbb ügyész hivatalban maradhat, ha az ügyészség elsősorban Orbán Viktor felelősségét fogja vizsgálni az aranykonvoj ügyében, és a lehető leghamarabb megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket. Csakhogy a Magyar Péternek felkínált ügyészségi csali elfedi a tettesek egy részét, és könnyű menekülőutat kínál Orbán Viktornak.
Horváth közleményében hivatkozik egy, a Fővárosi Törvényszéken, az ügyész meghallgatásán készült feljegyzésre, szerinte ez bizonyítja, hogy a pénzszállítmány lefoglalására alapul szolgáló, az Alkotmányvédelmi Hivatal által készített jelentés „már az intézkedés elrendelésekor sem alapozta meg sem a pénzmosás, sem egyéb bűncselekmény gyanúját, miként más nemzetbiztonsági kockázatot sem tárt fel”. Úgy látja, a büntetőeljárás elrendelése és az elfogás kétségtelenül törvénytelen volt, hiszen a döntéshozók – Hajdu János, Demeter Tamás, Farkas Örs és Orbán Viktor – ugyanezt a jelentést ismerhették meg. „Nem fordulhatott elő, hogy téves adatok birtokában, jóhiszeműen vélelmezték indokoltnak az intézkedést” – írta Horváth.
Orbán Viktor és az aranykonvojügyben gyanúsítottként meghallgatott Hajdu János volt TEK-vezér mellett az ügyészségi iratokban szintén emlegetett Demeter Tamás korábbi NAV-elnökhelyettes is ott volt a Kogart-házban tartott egyeztetésen.
Az ügyvédi iroda meggyőződése szerint valamennyi döntéshozó tudatában volt annak, hogy az elfogás, a fogva tartás és a jelentős értékű javak visszatartása minden törvényi alapot nélkülöz, ennek ellenére mégis annak végrehajtásáról határoztak. „Célzatuk a nyilvánvaló politikai haszon mint jogtalan előny megszerzése mellett kiterjedt a súlyos személyi és vagyoni joghátrány okozására is” – olvasható a közleményükben.
Nyitókép: Az Oscsadbanktól lefoglalt páncélozott járművek kiadása a NAV Bűnjelkezelő Központjában 2026. március 12-én. Fotó: HVG / Cabrera Martin