Nem kapnak végkielégítést a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetői
De a dolgozók igen, köztük a III/III-as múltú kutatóintézeti igazgató. Így döntött a Törvényalkotási Bizottság.
Megszavazta keddi ülésén az Országgyűlés a Tisza frakcióvezető-helyettese, Melléthei-Barna Márton javaslatára a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényt. A törvényszöveg az elején leszögezi, hogy
a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.
A javaslat szerint a 2024 februárjában létrejött szervezet valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. Ez a fajta tevékenység egy alkotmányos demokráciában nemkívánatos, ezért a szervezetet megszüntetik – áll a törvényjavaslatban.
A most elfogadott törvény szerint a hivatal jogutódja az Igazságügyi Minisztérium, viszont minden folyamatban lévő eljárás a hivatallal együtt megszűnik a törvény hatálybalépésének napján. Ahogy a vezetők és a hivatal minden munkavállalójának jogviszonya is megszűnik. A döntés ellen a Fidesz azért tiltakozott, mert
a szervezetet létrehozó egykori kormánypárt szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal Magyarország egyik legfontosabb önvédelmi intézménye.
A zárószavazás előtt pár nappal összegző módosító javaslattal még változtattak a szövegen. A hatálybalépésre például a kihirdetés után 15 nap haladékot adtak a felkészülés érdekében, és rögzítették, hogy a jogutódlás – beolvadással – csak formai okból szükséges, de a hivatal által ellátott feladatokat nem kell ellátni közfeladatként. Bekerült az is, hogy
a megszűnő Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük lesz.
A módosítások révén bekerült a végső szövegbe, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nagyjából 100 munkavállalója az általános szabályok szerint, a közszolgálatban eltöltött idejétől függően, egy és nyolc hónap közti fizetésének megfelelő végkielégítést kap. Ezalól azonban kivették az elnököt és helyetteseit.
Mint azt a HVG korábban megírta, Lánczi Tamás elnök juttatása bőkezű volt az évi mintegy 6 milliárd forintból gazdálkodó szervezet vezetőjeként: bruttó fizetése 5 483 520 forint/hó volt, ehhez jött 500 000 forint/év ruhapénz, 411 885 forint/év SZÉP-kártya-juttatás, állami vezetőknek járó Skoda Superb gépkocsi hivatali és magánhasználatra.
Állami autó, Orbánét leköröző fizetés, félmilliós ruhapénz jár Lánczi Tamásnak, de más vezetők is a miniszterek felett keresnek
Ha a jogköröket egyelőre nélkülöznie is kell a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, a vezérkar legalább jól keres a kormányzati mumus szervezetnél. A hivatal élén Lánczi Tamás a kormányfőnél, míg helyettesei a legtöbb miniszternél többet kapnak, egyedül a III/III-as múltú főkutató bére marad alatta egy államtitkárénak. De ezek mellé van miniszteri szintű állami autó, félmilliós ruhapénz és SZÉP-kártya is.
Az elnökhelyettesek bruttó fizetése 3 701 376 forint/hó volt, ehhez jött 450 000 forint/év ruhapénz, 361 475 forint/év SZÉP-kártya-juttatás és Budapest-bérlet. A Hivatalnak volt egy külön kutatóintézete is, ezt a Kádár-korszak titkosrendőrségénél szolgált Horváth József vezette, ő viszont kap végkielégítést a törvény szerint, mert nem felső vezető volt.
„A dezinformáció nem azt jelenti, hogy hazudik valaki” – tanúként hallgatták meg a bíróságon a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezető elemzőjét
Nem érti a Szuverenitásvédelmi Hivatal, miért találja sértőnek az Átlátszó, hogy azt állították róluk, hírszerzési tevékenységet végeznek, hiszen az ma már egyáltalán „nem pejoratív szó”. Arra viszont, hogy a Sargentini-jelentésben és az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében mi a valótlan, és hogy ehhez hogyan is járult hozzá az oknyomozó portál, a jelentés készítője nem tudott válaszolni a bíróságon. Tanúvallomással folytatódott az Átlátszó és a Szuverenitásvédelmi Hivatal közötti személyiségi jogi per.
Nyitóképünkön Lánczi Tamás, a szervezet távozó elnöke. Fotó: HVG / Túry Gergely
