Megindult a tömeges elbocsátás és lapbezárások sorozata a NER-médiánál, először ment Magyar Péter EU-csúcsra, és úgy tűnik, Irán és az USA lezárhatja a háborút. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A volt közigazgatási és területfejlesztési miniszter állítja, őt a választások után megkereste a szombathelyi polgármester a szennyezés miatt.
36 éves fennállása alatt sokadszorra, most éppen a Tisza javaslatára változik a képviselők vagyonnyilatkozati rendszere – ezúttal nem annyira a forma módosul, inkább a szankciós eljárás szigorodik. Lopni és a vagyongyarapodást leplezni ugyan nem lesz nehezebb, de talán könnyebben kibukik, a büntetés pedig súlyosabb. A korrupcióellenes szervezet előrelépést lát, de nem mindenki elégedett.
A köztársasági elnök szerint az Alaptörvény-módosítás – amely Orbán Viktor visszatérését lehetetleníti el a miniszterelnöki poszton – szokatlan és szerinte szükségtelen is, de nem jogsértő, így aláírta. Ezzel azonban cáfolta a Fidesz kritikáit a visszamenőleges jogalkotásról.
Indokát sem igen látják, aggályos is, a gyakorlatban pedig kirekesztő.
Tarr Zoltán miniszter szerint ezen lapok blokkolásával a bukott kormány célja az árokásás volt.
A trafikmutyit annak idején leleplező, majd a Fideszt otthagyó volt képviselő szerint egyértelműen és bizonyíthatóan megnevezhetők a felelősök.
Az új közhangulatról és Magyar Péter politikájáról ír David Wineroither a Der Standardban.
A probléma az, hogy ezzel az eljárással kikerülik a plenáris ülésen zajló vitát.
Ezúttal a brüsszeli EU-csúcson tárgyaló Magyar Péter nélkül ismertetik a kormányszóvivők a szerdai kormányülés döntéseit. Kövesse az eseményt a HVG élő tudósításával!
Paritásos testületek, megpályáztatott vezetői állások, leválasztott hírügynökség – számos részletében követi végre az európai utat a közmédiáról szóló törvénytervezet. Maradt azonban benne néhány olyan szabály, amivel visszaélve aláásható a szerkesztőségek függetlensége.
Velkey György külügyi államtitkár szerint súlyos visszaélés folyhatott a magyar állampolgárság megadásával is az Orbán-kormányok időszakában. A HVG kanadai politikusok és üzletemberek különös magyarországi honosítása nyomába eredt: felbukkant a diaszpóra helyi elnöke, egy állami tisztségviselő és az ő közös kanadai cégük, amelynek ügyfeleit titkolják. Az akkori kormányzati szereplők szerint minden jogszerű volt.
Cseh és magyar források szerint a két ország részéről Bartha Tünde és Orbán Anita koordinálta az egyeztetéseket.
Tizenhatodszorra is módosul a gránitszilárdságúnak szánt Alaptörvény, ám ezúttal már a maga kétharmados többségével a Tisza írja át a saját szája íze szerint. A cél a kekvák beszántása, Orbán Viktor visszatérésének megakadályozása és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. A keresztény értékek védelmét végül nem húzták ki a szövegből.
A kabinet szerint a Tisza-kormány célja nem az, hogy átvegye a korábbi hatalom kommunikációs reflexeit, hanem hogy szakítson azokkal.
A miniszterelnök péntek este 41 helyettes államtitkár felmentését és 36-nak a kinevezését tette közzé, egyúttal egy rendeletmódosítással 2,1 millióról 2,5 millió forintra emelte a fizetésük felső határát. Az Orbán-kormány néhány főtisztviselője megtarthatta állását, és a folyamatnak még nincs vége, mert a tárcák egy részénél még betöltetlenek a beosztások.
Az Amnesty International összefoglalta, szerintük mi kell ahhoz, hogy a magyar állam is egyenlő jogú és méltóságú emberként kezelje az azonos nemű párokat.
„A vagyonadót a nagy jövedelemkülönbségek alkotmányosan is igazolják” – véli egy ismert jogtudós Németországban, ahol ez az adó három évtizede éppen alkotmányossági aggályok miatt szűnt meg. A magyar változat most készül, és az első szakvélemény szerint „rosszul céloz”, ráadásul nem is a leghatékonyabb módja az állami bevétek növelésének.
A politológus szerint hurráhangulat van az országban, látványosak a Tisza-kormánynak a demokrácia visszaállításáért tett első lépései, de attól még nem leszünk egyből uniós mintadiák.
A sajtó, a civil szervezetek és a kutatók számára is megismerhetővé tenné a több ezer milliárdnyi közpénzt felszívó tőkealapok rejtőzködő befektetőit a kormány friss törvényjavaslata. Nemcsak az uniós források, hanem az itthon elsíbolt közpénzek visszaszerzése is cél.
