A Magyar Péter által benyújtott Alaptörvény-módosítás után az alkotmányos demokrácia végét vizionálja az Orbán-kormány Miniszterelnökségének egykori vezetője. Magyar Péter visszaszólt neki.
A benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon
– így értékelte Gulyás Gergely), a Fidesz parlamenti frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslatát.
Magyar szombaton nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását, amiben többek között 12 éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek, felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, visszanevezik megyékre a vármegyéket, eltörlik a költségvetési tanács vétójogát, 70 évben maximalizálják az alkotmánybírák életkorát és 9 évben a mandátumukat, az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke 9 év helyett 6 évre kap megbízatást, valamint megszüntetik Sulyok Tamás államfői megbízatását.
A miniszterelnök szerint a módosítás azt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé ne ejthesse senki foglyul. Több ponton is változtattak az eredeti terveken.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy az alkotmánymódosítással politikai megfontolásból leváltják az alkotmányos megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt, „lefejezik az Alkotmánybíróságot”, korlátozzák a demokratikus választást, és a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható Magyarországon.
Mindez nem egyszerű határátlépés.
Szerinte, ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal és a parlamenti ellenzékkel, akkor „mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon”.
Magyar Péter bejelentette: indul a Tisztítótűz művelet. Társadalmi vitára bocsátják az Alaptörvény-módosítást és a vagyonvisszaszerzési hivatalt létrehozó jogszabálycsomag tervezetét. „Sulyok Tamás július 20-a körül már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke” – ígérte a miniszterelnök. Lemond Keir Starmer brit kormányfő. Az oroszok külföldi teherhajókat, az ukránok Moszkvát támadták. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
Arról is írt Facebook-oldalán, hogy rendszerváltoztatás óta a jelenlegi a tizedik parlamenti ciklus, és hatodszor van kétharmados felhatalmazása a kormánynak, eddig azonban senki meg sem kísérelte sem a köztársasági elnöknek, sem az alkotmánybíráknak, sem az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítását; senki meg sem kísérelte kizárni az ellenzéket a demokratikus politikai versenyből. Szerinte
ez nem a jogállam sérelme, hanem annak vége.
A Fidesz-frakció hétfői ülésén tárgyal arról, milyen választ adjon az „alkotmányos válsághelyzetre”.
Gulyás felvetéseire Magyar Péter válaszposztban reagált, többek között egy könnyezve nevető emojival, illetve értetlenkedéssel, hogy miért okozna alkotmányos válsághelyzetet a bírói önigazgatás megerősítése, az Alkotmánybíróság Fidesz által elvett jogköreinek visszaadása, vagy „A jogállam leépítésében aktív szerepet vállaló és a pártállam kiepítésében részt vevő Orbán-báb leváltása?”
Különösen viccesen hangzik ez az aggódás az alkotmányozásból Szájer Józseffel viccet csináló Gulyás Gergely szájából…
A végén arra jut, hogy talán „annyira mégsem válságos a helyzet, hogy ráér hétfőre összehívni a Fidesz Frakciót”.
Politikai megújulást, a hatalmi elit iránti bizalmatlanság csökkenését hozhatja el a mandátumkorlát, nem feltétlenül segíti azonban az igazán elhivatott és profi szakpolitika erősödését. A javaslatról Papp Zsófia politológusprofesszort kérdeztük.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
Elemzőket kérdeztünk arról, milyenek az esélyek, hogy hosszabb távon is visszafogott maradjon az áremelkedés.
