Hankó Balázs nem 261, hanem több mint 1000 milliárd forint állami támogatásról állapodott meg a választások előtt Krausz Ferenccel
A szerződés részletei szerint sokkal komolyabb együttműködést terveztek a felek.
El is bukták első fokon a Magyar Hang ellen indított sajtó-helyreigazítási perüket.
Pert nyert a Magyar Hang a 2023-ban fizikai Nobel-díjat elnyerő Krausz Ferenc-féle Élvonal Alapítvány ellen – számolt be a lap. Az Élvonal Alapítvány és másodrendű felperesként Krausz Ferenc azután indított helyreigazítási pert a Magyar Hang ellen, hogy az megírta: két hónappal ezelőtt a Hankó Balázs vezette egykori Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) 261,7 milliárd forintot juttatott az alapítványnak.
A per azonban nem a cikk fő állítására, az összeg és a szerződés létének megnevezésére vonatkozott, hanem arra, hogy a lap az utóbbit „titkoltnak” minősítette. Erre az adott okot, hogy Krausz korábban így nyilatkozott a kormánnyal kötött megállapodásról: „Nincs jogunk ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzuk a szerződést a KIM-mel, de ha az új kormány megkér vagy utasít minket erre, akkor azt maradéktalanul teljesítjük.”
A szerződést egy magánszemély kérte ki közérdekű adatigénylés keretében az alapítványtól, s az így jutott el a laphoz – állítják.
A szerződés részletei szerint sokkal komolyabb együttműködést terveztek a felek.
A bíróság még nem jogerős elsőfokú ítélete elutasította az alapítvány keresetét, és arra kötelezte a felpereseket, hogy fizessék meg a perköltséget. A testület indoklása szerint „az alperesi közlés nem valótlan alapokon nyugszik, a felperesi elzárkózó magatartás kapcsán rögzíthető volt, hogy a nyilvánosság tájékoztatástól való elzárása történik a tájékoztatás elmaradásával, azzal, hogy a sajtó érdeklődésére sem válaszolhattak, adatigénylésre sem nyilatkozhattak, ez titkolózásnak minősül, ekként minősíthető”.
Indoklásukban hozzáteszik, hogy az érintettek a szerződésről nem tájékoztattak automatikusan, a létrejöttét követően pedig a súlyos költségvetési terhet jelentő közpénzköltésről a közvéleményt – illetve sajtóérdeklődésre és közérdekű adatigénylést követően is – csak kormányzati hozzájárulással ad(hat)ták meg a tájékoztatást a szerződés részleteiről.
Az Élvonalnak több százmilliárdos támogatást ítélt oda a Hankó-féle Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Tisza-kormány azonban felbontotta a szerződést.
A Magyar Hang cikkét követően Magyar Péter már miniszterelnökként bejelentette, hogy felbontják az alapítvánnyal kötött finanszírozási szerződést, és a már átutalt pénzt is visszakövetelik.
Bár Krausz tárgyalni akart az új kormánnyal, ez nem sikerült, és azóta más ügyek is nyilvánosságra kerültek, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő Élvonal pedig végül az MCC-vel együtt került a kormányhoz.
Az ügyről nemrég ezt mondta a HVG-nek Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, akihez a terület került:
Az Élvonal alapvető céljával egyet lehet érteni: tehetséggondozás, világhírű tudósok, kutatócsoportok idecsábítása. Azok az összegek azonban, amelyek itt felmerültek, túlságosan magasak, nemzetközi összehasonlításban is. Miután a kekvák megszűnnek, így az Élvonal is, a programot állami keretek között, a hagyományos kutatástámogatási rendszerrel összhangban, tartalmilag kissé átalakítva, de folytatni fogjuk. Az eredeti elképzelésnek az volt a fő problémája, hogy félő volt: a sok pénzért ideérkező kutatócsoportok nem szervesülnek az itteni kutatóhálózatba, tudományos életbe.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.