#tudomány


„Hosztesznek is jelentkeztem” – szórólapozással és bútorbolti eladóként kezdte pályáját az MTA új elnöke

A rendszerváltáskor doktorált, de nehezen tudott elhelyezkedni tudósként. Aztán egy svéd ösztöndíj, majd a CEU 5000 dolláros csekkje segítette, négy és fél év Arizona után lett állása idehaza. Elnöki pályázatának megírásában segítették azok a kollégák, akik egy HVG-cikk alá kommentelve adtak tanácsokat a Facebookon. Kiemelt célja a tudósok munkakörülményeinek javítása és hogy a tudományos eredmények jobban eljussanak a társadalomhoz. HVG-portré.



Európa-szerte terjed az édesvízi medúza

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták az édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbii) elterjedését és társadalmi ismertségét.



Miért szeretjük titokban azokat a dolgokat, amiket szégyellünk?

Megteszünk valamit, amiről tudjuk, hogy nem jó, sőt, mások által akár elítélendő, mi azonban mégis élvezzük – valószínűleg valamennyien átéltük már ezt a nagy ellentmondást. Német kutatók mélyebbrere ástak a témában, hogy kiderítsék, hogyan dönti el a társadalom, mit is tart bűnös élvezetnek.





Élve megfőzni? A homár nem tud kiabálni, de érzi a fájdalmat

Régóta bevett gyakorlat a tengeri konyhákban, hogy a frissen fogott, a legtöbbször még élő homárt (a rákok egyik fajtáját) forrásban lévő vízbe dobva főzik. A homár nem tud kiabálni, azonban ha képes lenne erre, valószínűleg ordítana. Megerősítették ugyanis, hogy ezek az állatok is éreznek fájdalmat.



200 különféle szövődménye lehet, a magyarok mégsem tesznek eleget az elhízás ellen

Magyarországon különösen súlyos a probléma: több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással. Ez nemcsak egyéni, hanem rendszerszintű kihívást is jelent, amely hosszú távon fenntarthatatlan terhet ró az ellátórendszerre. Szakértők hangsúlyozzák, hogy az obezitás nem egyszerű életmódbeli „hiba”, hanem krónikus, folyamatosan romló betegség, amely több mint kétszázféle szövődménnyel hozható összefüggésbe.


Nem mindegy, hogy papíron vagy képernyőn olvasunk – vagy mégis?

Egy ideje már tartja magát az a nézet, hogy a képernyőn történő olvasás egészen más, mint amikor papírról faljuk a betűket. Anélkül, hogy vitatkoznának ezzel, ausztrál kutatók azért árnyaltak ezen a képen, azt a kiegészítést téve, hogy ennek a különbségnek a megléte azon is múlik, hogy milyen célból informálódunk, illetve hogy milyen is az a bizonyos képernyő.



2064-re összeomolhat az emberiség?

Egy súlyos, globális katasztrófa esetén pár évtized alatt eltűnhet az emberi populáció körülbelül fele – mutatnak rá a kutatók matematikai modellek lefuttatása után.