Sikeres volt az első hármas vesetranszplantációs műtét Magyarországon
A donorok már elhagyhatták a klinikát, és a három szervbefogadó közül is hazamehetett kettő.
#tudomány
A friss Nobel-díjassal dolgozó Kun Emma elmagyarázta, mit vizsgálnak 1450 méter mélyen a jégben
Szerda reggel Kun Emma volt a vendége a Kossuth Rádió Felkelő című műsorának. A Francis Halzennel dolgozó kutató elmondta, miért fontos az IceCube obszervatórium munkája, és hogy milyen felfedezésekre számíthat a tudományos közösség.
Miért fontosak a tükörmolekulák? Ezért járt a kémiai Nobel-díj 2026-ban
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján 2025-ben a kémiai Nobel-díjat Henri Kagan és Szóai Kenzó kapta meg.
Magyar kutatókkal is együtt dolgozik a fizikai Nobel-díjat kapó Francis Halzen
Magyar kutatókhoz, valamint hazai kutatási infrastruktúrához is kapcsolódik Francis Halzen, aki kedden elnyerte a legrangosabb tudományos elismerést.
250 napig radioaktív kancsóból ivott az influenszer, aki csodaszernek hiszi a rádiumot
Az interneten terjedő butaságok egy egészen új szintjét mutatta be egy amerikai tartalomgyártó.
A Naprendszer meglepő szegletéből jöhetett a Bennu aszteroida, amelyről a NASA is mintát vett
A külső és a belső Naprendszer határvidékéről érkezhetett a Bennu aszteroida, amelyről néhány éve 120 grammos kőzemintát vett a NASA űrszondája.
Magyar kutatók fejlesztettek ki új módszert a baktériumfertőzések sejtszintű vizsgálatára
Baktériumfertőzések sejtszintű vizsgálatára fejlesztettek új, gépi tanuláson alapuló módszert a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szakembereivel együttműködve.
Videón, ahogy Karl Deisseroth gyerekei megtudják, hogy apjuk Nobel-díjat kapott
A Stanford Egyetem professzora reggel mondta el két kislányának és kamasz fiának a nagy hírt, amit természetesen kitörő öröm fogadott.
Mi érkezik az űrből? És honnan? Ezért járt idén a fizikai Nobel-díj
Francis Halzen kapta 2026-ban a fizikai Nobel-díjat. Az elismerést az űrből érkező rejtőzködő jelek befogásával érdemelte ki.
Szebbek-e a jobboldali politikusok, és ha igen, miért?
Ha kevés az információ, akkor a vonzó külső többet nyom a latban, ez választásokat is befolyásolhat.
Mi köze a macskáknak a boldogsághoz? Úgy tűnik, nagyon is sok
Egy nemzetközi kutatócsoport 93 ország adatait vizsgálta meg, hogy kiderüljön, a több macska nagyobb boldogságot jelent-e az ott élők számára.
Az egyik friss Nobel-díjas kutató még korainak tartja az eredményükért megítélt díjat
Georg Nagelt meglepte, milyen hamar elismerték az optogenetikai eljárást, amely egyelőre még csak egy páciensen segített.
Magyar kutatás méri fel, hogy mire vadásznak a macskák
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói szeretnék jobban megismerni, hogy milyen vadon élő állatokat ejtenek el, sebesítenek meg vagy hoznak haza a házimacskák.
Modern nagyi bizarr receptje: süti műanyag palackból
Együk meg a PET-palackokat? Első hallásra bizarrnak tűnik amerikai kutatók innovációja, akik műanyagszennyezésből készítenének ehető sütiket.
Megcsinálják az űrwhiskyt, 5 évig érlelik majd a Föld körül
„Karakteres ízt” adhat a whiskynek egy fél évtizedes űrbéli kaland, vélik skót és japán kutatók. Az elméletüket hamarosan a gyakorlatban is kipróbálják.
Hogyan kell irányítani az idegsejteket? Ezért járt idén az orvosi Nobel-díj
Az idei orvosi és élettani Nobel-díj ezúttal három tudósnak járt: a legrangosabb tudományos elismerést Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel nyerte el az optogenetika felfedezéséért.
Meddig él egy fa? A magyarországi erdők esélyeiről
Ijesztő folyamat az erdők idei kiszáradása, de míg az egyes fák könnyen kiheverhetik, hogy leállt a fotoszintézisük, globálisan ennek súlyos következményei lehetnek. Magyarországon csak akkor van esély aszályálló erdők kialakulására, ha megszűnnek a nagy vágásterületek, és jelentősen csökken a patás nagyvadak állománya.
Rekordsebességgel döngeti a mellét a NASA, az oroszok meg csak röhögnek a markukba
Alig 8 óra alatt sikerült űrhajósokat felküldeni a Nemzetközi Űrállomásra. Ami szép, csak éppen messze az oroszok rekordjától.
Az Ozempic lassan már boomer, a TOFA lesz az új fogyasztó csodaszer?
Igazi sikertörténet a szemaglutid hatóanyagú Ozempicé, azonban most feltűnt egy ígéretes alternatíva, kevesebb mellékhatással, igaz, egyelőre még csak állatkísérletekben. A TOFA nevű vegyület más elven működik, másképpen hat a szervezetben, de hatékonyabbnak tűnik korábbi társánál. Egy kicsit azért még várni kell rá, hogy biztonságosnak ítéljék.
Nem kettő, hanem ötféle alvástípus létezik: az öné melyikhez tartozik?
Éjszakai baglyok és reggeli pacsirták, azaz a későn fekvők és a koránkelők: ezt a két alvástípust különböztették meg – idáig. Kanadai kutatók viszont úgy gondolták, ez így túlságos leegyszerűsítése a dolgoknak, és a lefekvés és az ébredés idején kívül egy sor más, elsősorban agyi jellemzőt is figyelembe vettek.