Öt érvet mutattak be Forsthoffer Ágnes házelnöknek az ukrán pénzszállítók ügyvédei, Horváth Lóránt és Laczó Adrienn, amelyek szerintük „önmagukban és összességükben alkalmasak lehetnek a [legfőbb ügyész] megbízatásból eredő feladatok felróható elmulasztásának, illetve a méltatlanná válás alátámasztására”.
Azzal, hogy Sulyok Tamás szombaton aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, megszűnt az államfői megbízatása, utódja megválasztásáig pedig a köztársasági elnök jogkörét az Országgyűlés elnöke, vagyis Forsthoffer Ágnes gyakorolja.
Sulyok Tamásnak a jövőjét illetően három lehetőség közül kellett választania. Két könnyebb opciója volt, amelyekkel azonban saját magával kerül ellentmondásba, míg a harmadik lehetőség nehéznek és megalázónak ígérkezett. Ha dilemmázott is, annak alig volt tétje, hiszen mindhárom forgatókönyv az államfői tisztségének idő előtti végét jelentette. Végül azt választotta, hogy aláírja a saját elmozdítását célzó Alaptörvény módosítást, így hétfőn már nem ő a köztársasági elnök. Nézzük, mi jön Sulyok döntése után.
Horváth Lóránt közleménye szerint „hivatalvesztési eljárással kapcsolatos javaslati kérelemmel” fordultak a házelnökhöz, arra kérik, fontolja meg, hogy javasolja a legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint hivatalvesztését az Országgyűlésnek. A köztársasági elnöknek akkor van erre lehetősége, ha „a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ügydöntő határozatban megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált”.
Az ügyvédek indoklásként megemlítették az ukrán pénzszállítók ügyét, ahol szerintük a „körülmények arra utalnak, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetése közreműködhetett” egy politikai célú művelet büntetőeljárási feltételeinek megteremtésében. Ugyancsak kifogásolják, hogy a Semjén Zsolt és Gulyás Gergely sérelmére elkövetett állítólagos rágalmazások ügyeiben az ügyészség átvette a vád képviseletét, ami által „hivatalban lévő kormánypárti politikusok részére indokolatlan eljárási előnyt biztosíthattak”. A Forsthoffer Ágnesnek megküldött levélben kitérnek arra is, hogy Nagy Gábor Bálint olyan személyvédelemben részesülhetett külföldön, amelyre a vonatkozó kormányrendelet alapján nem volt jogosult, és amelynek költségeit közpénzből állták, valamint felhívták a figyelmet arra, hogy a büntetőjogi legfőbb ügyészhelyettesi tisztség tartósan betöltetlen, így nem biztosított a szervezet törvényes működése.
Megszaporodtak az ügyészségi szervezetben az olyan esetek, amelyekben a szokásos előmenetelnél gyorsabban jutott előre valaki a hierarchiában, vagy hamarabb jutott vezető pozícióhoz. Az esetekben az a közös, hogy a ranglétrán sikerrel előre jutó ügyészek közel állnak a Fideszhez.
Nyitókép: Nagy Gábor Bálint. Fotó: MTI/Kovács Attila.
