Nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túlmutató válaszúthoz érkeztünk
– mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök abban a videóban, amit szombaton 18 óra után tett közzé, nem sokkal azelőtt, hogy lejárt volna a törvény szabta 5 napos határidő, ami alatt el kellett döntenie, hogy aláírja-e az államfői tsiztségből őt magát elmozdító, a parlamenti Tisza-többség által elfogadott 17. Alaptörvény módosítást, vagy valamilyen más utat választ.
„Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el. A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által, törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni. Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után eleget teszek.” – folytatta az államfő, aki kijelentette: aláírja a módosítást.
https://hvg.hu/itthon/20260718_sulyok-tamas-legjobb-pillanatok
„Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény irtánt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje. Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem” – jelentette ki, de egyúttal éles kritikát is megfogalmazott a Tisza-többség által benyújtott és elfogadott Alaptörvény módosítással szemben, mondván:
a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták, e döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.
Úgy folytatta: „Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény, a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.”
Az első reakciók - Magyar Péter miniszterelnöké és a Fidesz-elnök Orbán Viktoré - ezek voltak:
- Magyar Péter szerint „elhárult az utolsó akadály”, ezután viszont nem akarnak egyedül dönteni az új köztársági elnök személyéről, várják a magánemberek és a civilek javaslatait is
- Orbán Viktor szerint „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”, és úgy vélte, ha a köztársasági elnökkel „ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban”
Aláírta a leváltását, amit végig súlyos jogsértésnek tartott
Sulyok Tamás eddig az összes, a Tisza-többségű új Országgyűlés által hozott jogszabályt aláírta – még az Orbán Viktor miniszterelnöki visszatérését ellehetetlenítőt is, pedig azzal nem értett egyet, de jogilag nem tudott belekötni –, csak egyetlen törvény, a 17. Alaptörvény módosítás körül gerjedt politikai-közéleti konfliktus közte és a kormányzat között. Végül ezt is aláírta. A konfliktus oka az volt, hogy a módosítás – sok más téma mellett – egyetlen mondattal megszünteti Sulyok 2029-ben lejáró mandátumát:
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Ahogy Magyar Péter sokszor elmondta, hogy Sulyok Tamás méltatlanná vált a tisztségére, ezért nem maradhat szerinte a posztján, és ha kell, eltávolítják, úgy a köztársasági elnök is sokszor elmondta, hogy sem a felvetéssel, sem a módszerrel nem ért egyet. Sulyok úgy érvelt: az Alaptörvény módosítás szövege a „jelenlegi köztársasági elnökre”, nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, így „egy konkrét személyre szabott jogszabály, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni”. Attól is tartott – és ezt meg is ismételte vidójában –, hogy utóda a Tisza „politikai kinevezettje” lesz.
https://hvg.hu/itthon/20260713_magyar-peter-selyemzsinort-sulyok-tamas-alaptorveny-modositas
Az aggályai hangoztatásán túl Sulyok lépéseket is tett, hogy megállítsa, lassítsa az elmozdítására irányuló szándékot. Magyarországra hívta és állásfoglalást kért a Velencei Bizottságtól, és bár az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete vizsgálódott is, véleményt eddig nem mondtak, de jelzésértékű, hogy csak októberben tervezik tárgyalni az ügyet. Sulyok azzal is próbálkozott, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte, de a testület azt a jelzést küldte neki, hogy a 15-ből 7 tag kizáratta magát a döntésből, amivel ellehetetlenítették az ügy tárgyalását.
Világossá vált a köztársasági elnök számára, hogy ha a korábban hangoztatott aggályai és – utóbb sikertelennek bizonyult – konkrét, akadályozó lépései ellenére is aláírja az Alaptörvény módosítást, azzal aláírja a saját kirúgását is. Ez egyértelmű helyzet, erre, a végül megvalósult forgatókönyvre Magyar Péterék is készültek, mivel az Országgyűlés következő hétfői, rendkívüli ülésének napirendjén – a miniszterelnök napirend előtti felszólalása után – az első pont „az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnök kijelöléséről” szóló személyi javaslat, amely Hallerné Nagy Anikó tiszás alelnököt jelöli ki házelnöknek.
https://hvg.hu/360/20260715_hvg-tisza-alaptorveny-modositasa-sulyok-tamas
Erre Forsthoffer Ágnes házelnök tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén van csak szükség. Ezt előidéző esemény lehet például az, ha az Országgyűlés elnökének el kellene látnia az államfői teendőket. Hogy pontosan erre készülnek Magyarék, egyértelművé teszi az, hogy a személyi döntést csak akkor nyújtják be, ha „Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása hatályba lép.” Vagyis a Tisza-többség arra készült, hogy a július 13-án elfogadott és még aznap este Sulyoknak aláírásra megküldött 17. Alaptörvény módosítást az államfő a rendelkezésére álló 5 napos törvényi határidőn belül, szombat estig aláírja, azt legkésőbb vasárnap kihirdetik a Közlönyben, és a hatályba lépést követő napon, legkésőbb
hétfőn az államfő megbízatása megszűnik, Sulyok helyébe pedig az Alaptörvény rendelkezése szerint a házelnök lép, és ő gyakorolja a köztársasági elnök jogkörét az új államfő megválasztásáig.
https://hvg.hu/itthon/20260716_magyar-orszaggyules-sulyok-tamas-alair-elmozditas-alaptorveny-modositas
Az Alaptörvény kimondja, hogy az államfői tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül kell lebonyolítani a választást. Az időpontot a házelnöknek kijelölt alelnök tűzi ki. A kitűzés – főleg, ha a Tisza-kétharmadnak van már konkrét jelöltje – és maga a titkos szavazással lebonyolított államfőválasztás pár nap alatt elintézhető, hiszen bár ajánlani 40 képviselő tud jelöltet, csak a Tisza jelöltje tudja már az első fordulóban megszerezni a szükséges kétharmados többséget. Mivel a megválasztott államfő a választás eredményének kihirdetése utáni nyolcadik napon lép hivatalba, még a Magyar Péter által említett, a Tisza államfőjelöltjéről szóló frakcióközi egyeztetésekkel együtt is belefér, hogy augusztus 20-ára új államfője legyen Magyarországnak. Ez az államfő azonban – ahogyan azt Magyar már előre jelezte – csak addig lesz hivatalban, amíg az új, teljeskörű alkotmányozási folyamat végigmegy, és kiderül, változtatnak-e az államfőválasztás szabályain. Ez évekig is eltarthat.
Az Ab-hoz fordulás csak felesleges időhúzás lett volna
Bár Sulyok Tamás ebben a parlamenti ciklusban még nem élt vele, a köztársasági elnöknek az Alaptörvényben biztosított lehetősége, hogy ha jogilag vagy tartalmilag nem ért egyet az elé kerülő törvénnyel, akkor kétféle vétót is alkalmazhat, de ebben az esetben ez a két opció egyre szűkül. Politikai vétót, vagyis a parlamentnek visszaküldést Alaptörvény módosítás esetén ugyanis nincs joga alkalmazni az államfőnek. A másik az alkotmányossági vétó, vagyis az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra küldés. Ezt viszont Alaptörvény módosításnál csak akkor lépheti meg az államfő, ha az elfogadás eljárási szabályait tartja aggályosak. A Fidesz-kétharmad korábbi Alaptörvény módosítása szerint ugyanis tartalmilag nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosításokat. Ezt nemcsak jogászként, de egykori Alkotmánybíróként Sulyok Tamás is jól tudja. Ahogy azt is, hogy az Alaptörvény módosítás eljárási folyamatába aligha találhat hibát.
https://hvg.hu/360/20260715_sulyok-tamas-eltavolitas-fidesz-17-alaptorveny-modositas
Az Alaptörvény módosítás parlamenti benyújtása, majd kétharmados többséggel történt elfogadása pedig jogszabályszerűen zajlott, így ha Sulyok mégis a testülethez fordult volna, az Ab-nak, ha minden szabályos volt, elvileg gyorsan le kellett volna zárnia a vizsgálatot, és ismét az államfő elé kerül a törvény aláírásra – vagyis ugyanott lett volna, mint a mostani döntése előtt. Magyar Péter a parlamenti szavazás előtt elő is állt azzal, hogy értesülése szerint a Fidesz már megírta Sulyoknak a beadványt, amivel Polt Péter Ab-elnöknél támadhatná saját leváltását – ezt a fideszes Gulyás Gergely cáfolta. Akárhogy is, a Tisza-kormány előre közölte, hogy ha így lesz, nem várja meg az Ab döntését, sőt: ha Sulyok nem írja alá határidőre az Alaptörvény módosítást, Magyarék életbe léptetik a B tervüket: elindítják ellene a megfosztási eljárást. Ez, a köztársasági elnök közjogi felelősségre vonását, leváltását célzó, az amerikai elnökök impeachmentjéhez hasonló eljárás 2012 óta az Alaptörvényben létező jogi kategória, de még sosem alkalmazták.
Aligha véletlen, hogy Sulyok Tamás végül aláírta az Alaptörvény módosítást, bizonyára nem akart az az államfő lenni, akit a rendszerváltás óta – politikai-közélketi szempontból mindenképpen megalázó módon – megfosztási eljárással távolítanak el a hivatalából.
A megfosztási eljárás amúgy úgy indul, hogy azt az országgyűlési képviselők ötöde – legalább 40 fő – írásban kezdeményezi. A kétharmados Tisza-frakció könnyen és gyorsan összegyűjtheti az aláírásokat, és beadhatja az indítványt, de indokolni is kell, hogyan sértett Alaptörvényt Sulyok, amiért méltatlanná vált. Ezután az Országgyűlés tiszás többségű igazságügyi bizottsága továbbengedi az ügyet az Országgyűlés elé, ahol titkos szavazáson, kétharmados többséggel megindítható az eljárást. Fontos, hogy az Országgyűlés határozatának meghozatalától a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit, így feladatát átmenetileg az Alaptörvény szerint az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes veszi át. Ő pedig
aláírhatja és kihirdetheti a 17. Alaptörvény módosítást, amelynek hatályba lépése másnapján Sulyok Tamás elnöki megbízatása automatikusan megszűnik, mint ahogy okafogyottság miatt az ellene indított megosztási eljárás is.
https://hvg.hu/itthon/20260713_orban-viktor-alaptorveny-modositas-sulyok-tamas-koztarsasagi-elnok-magyar-peter-torok-gabor
Egyes jogászok szerint azonban hiába indul meg a megfosztási eljárás, az Ab aktív közreműködése nélkül nem állítható elő olyan helyzet, hogy a házelnök az államfő helyett is aláírhassa az Alaptörvény módosítását. Merthogy – mondják – megfosztási eljárásnál nem automatikus, hogy a házelnök átveszi az államfői hatáskört, hanem az Országgyűlésnek külön határozatban kell megállapítania, hogy az elnök átmeneti akadályoztatása fennáll. Csakhogy idén január 1-jével az előző Országgyűlés fideszes többsége úgy módosította a törvényt, hogy abba beiktatott egy passzust. Ez arról szól, hogy az államfő átmeneti akadályoztatásának megállapításáról szóló határozat csak akkor léphet életbe, ha a kötelező felülvizsgálati eljárásában azt az Alkotmánybíróság is jóváhagyja. A HVG által megkérdezett alkotmányjogászok azonban úgy vélik:
bár ebben a kérdésben az Alaptörvény nem precíz, az általános értelmezés az, hogy a köztársasági elnök hatásköre jogfolytonos, és mivel az Alaptörvény eredeti indokolása is tartalmazza, hogy az államfői jogkörnek folytonosnak kell lennie, megfosztási eljárásnál nincs szükség külön határozat elfogadására az elnök akadályoztatásáról.
Lemondhatott volna, de erre eddig sem volt hajlandó
A mostanihoz hasonló, a köztársasági elnöknek a végrehajtó hatalommal szembeni durva politikai konfliktusára még nem volt példa a rendszerváltás óta – különösen szembetűnő ez a miniszterelnöknek az államfőt lemondásra felszólító nyilatkozatai nyíltsága és nyersessége miatt is. Összeszámolni is nehéz, Sulyok Tamást hányszor szólította fel távozásra Magyar Péter az elmúlt hónapokban, először még győztes pártelnökként, majd miniszterelnökként. Sulyok Tamás és Magyar Péter harca persze nem most kezdődött, hanem akkor, amikor tavaly januárban a még csak kampányoló Magyar az államfőt a magyarok érdekeinek elhanyagolásával vádolta, mire az elnök visszautasította a “kisstílű hazugságait”, és kikérte magának, hogy kioktassák. Kettejük konfliktusa a Tisza győzelmét hozó áprilisi választás után, még éjszaka mélyült el igazán, mivel akkor szólította fel először nyíltan Sulyokot távozásra Magyar.
https://hvg.hu/itthon/20260715_torok-gabor-sulyok-tamas-koztarsasagi-elnok-jeloles-ellenzek-dilemma-politika
A miniszterelnök és a köztársasági elnök közötti súlyos konfliktus nemcsak Magyar Péter oldalán mutatott erős elszántságot, hanem a másik térfélen is, hiszen a Fidesz-KDNP – amelynek államfőjelöltje volt Sulyok 2024-ben – kiállt a köztársasági elnök mellett, bírálva az elmozdítási szándékot: nemcsak petíció indult Sulyok mellett, hanem az Alaptörvény módosítás elfogadása után még tüntettek is mellette – igaz, erre Orbán Viktor nem ment el. Közben arról is nyílt vita kerekedett Magyar és Sulyok között, hogy áprilisi találkozójukon a Sándor-palotában nyitottnak tűnt-e az államfő arra, hogy legalább megfontolja a kérést és az érveket. Magyar szerint igen – ha így is volt, később egyértelművé vált, hogy Sulyok nem akar lemondani. Sokáig a Sándor-palota csak azt ismételgette, hogy „a köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.” Az alaptörvényi felsorolásban pedig a távozás okai közt szerepel a lemondás éppúgy, mint a tisztségtől való megfosztási eljárás is.
Május közepétől változott a helyzet, és az államfő egyértelmű jelzéseket küldött, a hazai és a nemzetközi sajtónak adott interjúiban is többször kijelentette: nem fog önként távozni. Azt elismerte, hogy „egy új politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére”, de azt világossá is tette, hogy az államfő eltávolítását a politikai indokokhoz kötő felszólítások az Alaptörvény alapján értelmezhetetlenek, és „a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő”. Ehhez képest a lemondás váratlan lépés lett volna, de utána a helyzet egyszerűen folytatódott volna: az államfő mandátuma a lemondással megszűnik, helyét pedig az Alaptörvény előírásai szerint átveszi az Országgyűlés elnöke, aki átmenetileg a köztársasági elnök jogköreit is gyakorolja. Így alá is írhatja a 17. Alaptörvény módosítást.
Nyitóképünkön a köztársasági elnök bejelenti döntését. Fotó: Facebook / Sulyok Tamás
