Egy évre vetítve. Az utolsó négy Fidesz-kormány alatt közel 20 ezer esetben kaptak engedélyt a nemzetbiztonsági szolgálatok és szinte semmit nem utasított el az igazságügyi tárca.
Németh András, a Tisza Párt országgyűlési képviselője közérdekű adatigényléssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy megtudja, 2002 és 2010 között, az MSZP-kormányok alatt hány titkos megfigyelésre kaptak engedélyt a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok. „A kézhez kapott dokumentumból az derül ki, hogy a szocialisták nyolc évében 6040 esetben adott engedélyt az igazságügyi miniszter titkos megfigyelésre” – írta a kormánypárt Győr-Moson-Sopron megyei képviselője.
Az adat a 24.hu cikkének ismeretében kerül kontextusba: a lap kiderítette, hogy a Fidesz-kormányok 2010 és 2026 közötti időszakában 18 906 esetben kaptak engedélyt a szolgálatok titkos megfigyelésre.
Ez azt jelenti, hogy Orbán idején évi átlagban 1181, míg azt megelőzően évi átlagban 755 megfigyelést engedélyeztek, ami 56 százalékos növekedést mutat
– összegez a politikus.
Olyan titkos megfigyelésekről van szó, amelyeket nem bűnüldözési célból rendelnek el, hanem alkotmányvédelmi, nemzetbiztonsági okokból. A hivatalok és az engedélykérelmek aránya a következő:
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján a Terrorelhárítási Központ nem minősül nemzetbiztonsági szolgálatnak, de a statisztikában szerepel, mivel ők is élhetnek titkos megfigyeléssel.
Ruszin-Szendi Romulusz jelöltje, Szuvák Attila már most is civil főigazgatóként áll a katonai hírszerzésért és elhárításért felelős szolgálat élén. A vezetői tapasztalat nélküli jelölt szakmai felkészültségét többen megkérdőjelezik, a múltjában pedig akad egy tisztázatlan algériai incidens. A HVG értesülései szerint háborog a szakma, de a kormányban is tudnak a felmerülő problémákról.
Nyitókép: Orbán Viktor és Rogán Antal a Parlamentben 2022-ben. Fotó: HVG / Túry Gergely
