Egy évre vetítve. Az utolsó négy Fidesz-kormány alatt közel 20 ezer esetben kaptak engedélyt a nemzetbiztonsági szolgálatok és szinte semmit nem utasított el az igazságügyi tárca.
Napnál világosabbá vált, hova vezet, amikor az Orbán-kormány nem a nemzet, hanem a hatalma biztonságával törődik, s ehhez felhasználja a nemzetbiztonsági szolgálatokat is. De ezt tulajdonképpen már korábban is nyilvánvalóvá tette a kormányfő, amikor Rogán Antal felügyelete alá helyezte a terület irányítását.
Nő a bizalmatlanság az EU-ban Magyarországgal szemben, és ebben jelentős szerepe van annak, hogy lebuktak a Brüsszelben dolgozó magyar hírszerzők. A próbálkozások manapság is folytatódhatnak.
A brüsszeli magyar Állandó Képviseleten dolgozó hírszerzők gyakran faggatóztak az EU-s intézményeknél dolgozó magyaroknál, egyiküket beszervezni is megpróbálták. A lap szerint a tevékenység különösen Várhelyi Olivér jelenlegi EU-biztos nagyköveti időszaka alatt vált agresszívvá.
Egy kormányközeli forrás is megerősítette a VSquare-nek az Információs Hivatalban tett látogatás tényét, és elárulta, hogy ott a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó biztonsági kérdések is szóba kerültek.
Két magyar fiatal brüsszeli ténykedéséről írt az egyik titkosszolgálati témákra fókuszáló nemzetközi portál, azt sugallva, hogy az Orbán-kormány megbízásából az Európai Unió szívében valamiféle hálózatépítésen ügyködnek. A két fiatal kipécézése mögött titkosszolgálati játszma állhat, függetlenül attól, hogy igaz-e, amire az Intelligence Online utal, vagyis hogy a Fidesz informális lobbi építésébe kezdett Brüsszelben.
Nagyon rossz a hírük a magyar titkosszolgálatoknak a szövetséges partnerszolgálatok körében – állítja a hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online, amely szerint nyugaton egyedül a katonai titkosszolgálatunkra tekintenek úgy, mint a „professzionalizmus bástyájára”, de azt a szervezetet is veszélyezteti, hogy Rogán Antal a védelmi területen is pozíciókhoz jutott. A katonai titkosszolgálatra a honvédségen belüli elbocsátások lehetnek hatással, de kérdés, hogy azoknak valójában mi a célja. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a hírszerzési szaksajtóban az elmúlt időben többször írtak már a magyarokról, nem túl jó kontextusban.
Információnk szerint távozik az Információs Hivatal éléről annak vezetője, Bunford Zsolt vezérőrnagy. Úgy tudjuk, a hírszerzés vezetője maga döntött a távozás mellett. Már megvan az utódja.
Miközben mindenki Orbán Viktor új kormánynévsorát találgatja, belügyes körökben híre ment, hogy a polgári titkosszolgálatok új irányítást kapnak, így az Alkotmányvédelmi Hivatal elkerülhet Pintér Sándortól, az Információs Hivatal pedig Szijjártó Pétertől. Azt nem tudni, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén ki vagy kik lennének ezeknek a titkosszolgálatoknak az irányítói, de könnyen lehet, hogy a Miniszterelnökség fennhatósága alá kerülnének, mi több, még Rogán Antal neve is felmerült.
Az égvilágon semmit nem tud a Szájer-ügyről az Információs Hivatal, így azt sem, lehetett-e bármelyik külföldi szolgálatnak köze ahhoz, hogy a brüsszeli buli utáni rendőri intézkedés híre kiszivárgott a belga sajtóban – legalábbis ezt állította a magyar hírszerzés vezetője, Bunford Zsolt dandártábornok a parlament nemzetbiztonsági ülésén.
Másfél milliárd forintért alakított ki a kormány egy kríziskezelő hírszerzési központot, amelyet az Információs Hivatalt is irányító Szijjártó Péter miniszter adott át. Létjogosultságát részben a megszaporodó kibertámadásokkal indokolták. Bár ez alapján úgy tűnhet, hogy a nemzetközi trendekkel mozog együtt a kormányzat, a hazai titkosszolgálatokat – a katonait kivéve – még mindig a régi idők iskolája, a széttagoltság jellemzi. A hazai titkosszolgálatok – menesztésekkel, politikai játszmákkal tarkított – elmúlt tíz évét elemeztük.