A közéleti részvételt akadályozó, újságírók és civilek megfélemlítésére alkalmazott stratégiai perekkel szemben is fellépnének.
Megszüntetné a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát a kormány hétfőn benyújtott, igazságügyi tárgyú törvényjavaslata. A Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott előterjesztés azt javasolja, hogy helyezzék hatályon kívül a bírósági tárgyalások online nyilvánosságáról szóló 2025-ös igazságügyi minisztériumi rendeletet. Ez utóbbi „a digitális technológia rohamos fejlődésére” hivatkozva idén februártól teremtett lehetőséget arra, hogy a polgári és közigazgatási peres eljárásokban, valamint a büntetőeljárások folyamán kitűzött bírósági tárgyalásokon a hallgatóság online is részt vehessen regisztráció és azonosított bejelentkezés után.
Az indoklás szerint az online nyilvánosság megteremtése eredetileg a társadalmi kontroll kiteljesedését, valamint a jogi oktatás és tudományos kutatás támogatását célozta, de mindez aránytalan kockázattal jár az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működésére vonatkozóan.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az online nyilvánosság bevezetése alól nagyon sok bíróság eddig is felmentést kapott, mert
egészen egyszerűen nincsenek meg hozzá a feltételek.
Bírók a HVG-nek korábban az adminisztratív terhek és az eljárás akadályozása miatt bírálták a lépést, a személyiségi jogok megsértése mellett pedig attól is tartottak, lesznek olyanok, akik gyakorlatilag kipécéznek majd maguknak bírókat, és minden tárgyalásukon hibákat keresnek majd, hogy később azokat ellenük felhasználják.
„Bosszú a tüntetésekért” – kommentálta egy bíró a HVG által megszerzett törvénymódosítás-tervezetet, amelynek szövegén az igazságügyi tárca elméletben még változtathat, de jelenlegi formájában nem ígér sok jót. A bíróságoknak alig több mint egy hétvégét hagytak, hogy véleményezzék az őket érintő jogszabály-módosítások maratoni terveit.
Az online nyilvánosság bevezetését is felvető, Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter által beterjesztett törvénymódosító csomagot mindössze két hónappal a 2025-ös bírótüntetés után tette le az asztalra a kormány. Sokan ezért már akkor bosszúként értelmezték a terveket. Ezek között szerepelt a vagyoni elégtétel bevezetése is, vagyis az, hogy pénzbüntetéssel sújtják a bíróságokat, ha túllépik a határidőket. Az intézkedést azóta is rengetegen bírálják a bírósági vezetők közül, de egyelőre úgy tűnik, azt nem tervezi visszavonni a Tisza-kormány.
Mérnökcsaládból ment a jogi karra, a nyomozási bírói pályára a 2006-os demonstrációk terelték. Nem gondolta volna, hogy ilyen viharos lesz az Országos Bírói Tanácsban eltöltött hat évük, a lejárató kampányokért „borzasztó” árat fizettek. A Fővárosi Törvényszék új elnökeként fontosnak tartja, hogy eltöröljék azokat a jogalkotási változásokat, amiket az Orbán-kormány az utolsó évében vezetett be politikai bosszúból. HVG-portré.
A hétfőn benyújtott javaslatban indítványozzák viszont a 2024-es európai parlamenti és tanácsi, ún. SLAPP-irányelv átültetését a magyar jogba, amelynek célja, hogy védelmet nyújtson a közéleti részvételt akadályozó, például újságírók és civilek megfélemlítésére alkalmazott stratégiai perekkel szemben. Az ilyen eljárások nem valamely jog tényleges érvényesítésérére vagy gyakorlására irányulnak, hanem fő céljuk a közéleti részvétel megakadályozása vagy korlátozása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával – áll a javaslat indoklásában.
Az előterjesztés emellett pontosít több polgári jogi szabályt, megszüntet az Alkotmánybíróság által megállapított jogalkotási hiányosságokat, és beépíti a hazai jogba a hibás termékekért való felelősségre és a szavazatelsőbbségi részvényekre vonatkozó uniós jogi előírásokat.
Címlapképünk illusztráció. Fotó: HVG / Túry Gergely
