Magyar állampolgárok személyes és üzleti adataival élhettek vissza a budapesti török kulturális intézetben – írja a 24.hu. A lapnak több, a török-magyar kulturális kapcsolatok területén dolgozó forrás beszélt arról, hogy a Yunus Emre Intézetben fiktív, azaz nem létező számlákat számolhattak el a nevük alatt. Állításuk szerint viszont a megadott időszakban semmilyen tevékenységről nem állítottak ki számlát az intézetnek.
„Bő fél évvel ezelőtt rákérdeztek nálam egy bizonyos számú számlára, hogy az megvan-e nálam. Nekem akkor tűnt fel, hogy ilyen számla nem létezik” – nyilatkozta a 24.hu egyik forrása. Elmondása szerint az intézettől telefonon keresték, arra hivatkozva, hogy tavaly óta új igazgató van, és „szeretnék a számlákat, meg a pénzügyeket rendbe tenni”.
Az ügy több évvel ezelőttre nyúlik vissza, még az intézet előző igazgatójának hivatali ideje alatt történhettek a visszaélések. A rendőrség az egyik érintett feljelentése alapján csalás gyanújával nyomoz, gyanúsítotti kihallgatás még nem történt. A török igazságszolgáltatás szintén vizsgálja az ügyet.
Az intézet a lap megkeresésére annyit közölt, hogy „az érintett eljárások eredményességének, valamint azok szabályszerű és zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében” nem nyilatkoznak.
A számos országban működő kulturális intézeteket fenntartó közérdekű alapítvány gyanús tevékenységéről már évekkel ezelőtt beszámolt a török sajtó, a feltárást elkezdő újságírót átmenetileg be is börtönözték. Az ügy vizsgálati irataiban és a török sajtóban Magyarországot, illetve a budapesti intézetet is nevesítették.
A visszaélések miatt eddig több tucat ember, köztük magas rangú török tisztviselők ellen indult eljárás, az alapítványt érő teljes feltételezett kárt 630 millió 145 ezer török lírában állapították meg, ez nagyjából 4,1 milliárd forintnak felel meg. A botrány elsősorban a külföldi intézetek építési munkáihoz kapcsolódik, a 24.hu forrásai által leírt időszakban a Yunus Emre Intézet budapesti épületénél is felújításokat végeztek.
A volt igazgatót időközben Libanonba helyezték át egy másik intézetbe, az őt személyesen ismerők szerint a vezető „a legkisebb hal volt a történetben”, aki nem önálló döntéshozóként, hanem a törökországi központból érkező utasítások végrehajtójaként végezte munkáját. „Ahhoz is engedélyt kért, hogy levegőt vegyen” – jellemezte őt az egyik forrás.
Nyitókép: A Yunus Emre Intézet budapesti épülete. Fotó: Google Street View.
