Szeptember 23-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Neptun online tanulmányi rendszeren keresztül megosztotta a hallgatóival az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának kérdőívét, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja, de a korábbi kérdőívektől eltérően hallgatóközpontú kérdések is helyet kaptak a felmérésben.
A 42 kérdésből álló kérdőív elején összegyűjtik a statisztikai adatokat, mint az életkor, a legmagasabb végzettség szintje, vagy a hallgatók aktuális képzésének finanszírozási formája. Ezek után kezdődik az eddig szokatlan rész, amikor a WHO jóllét-index szempontjai szerint olyan kérdéseket tesznek fel a hallgatóknak, mint az, hogy nullától ötig terjedő skálán mennyire volt jellemző, hogy az elmúlt két hétben vidámnak és jókedvűnek, nyugodtnak és ellazultnak, aktívnak és energikusnak érezték magukat, vagy mennyire ébredtek frissen és kipihenten. Fontosnak tartották megkérdezni, hogy mi jelenti a legnagyobb stresszforrást a hallgatóknak. A listában szerepel a tanulmányi terhelés, a megélhetés, a lakhatás, a magánélet, a jövőkép és bizonytalanság, az egészségi állapot és a hallgatótársak általi kiközösítés. A felsorolásból legfeljebb kettőt lehetett választani, bár ennél akár több is megjelenhet egy átlagos egyetemista mindennapjaiban.
A hallgatók anyagi helyzete is érdekli a minisztériumot, megkérdezték az egyetemistákat, hogy tudnák-e folytatni a tanulmányaikat munkavállalás nélkül, és hogy heti hány órát dolgoznak, amennyiben van munkaviszonyuk valahol. Azt tudakolják, hogy ki tudnának-e fizetni egy hirtelen felmerülő 100 ezer forintos kiadást, vagy hogy hogyan jellemeznék az anyagi helyzetüket, gondok nélkül élnek, vagy hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak.
Megkérdezték a hallgatókat arról is, hogy mennyire elégedettek a képzésükkel, világosak-e a követelmények és elvárások, vagy mennyire átlátható és méltányos a számonkérés. Hosszú évek után merült fel az a kérdés, hogy mit gondolnak a hallgatók a minden szemeszter végén esedékes OMHV (Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése) kérdőívekről, amiben a hallgatóknak oktatóik teljesítményét kell értékelni. Van egy arra vonatkozó kérdés is, hogy érzékelik-e a hallgatók, hogy van hatása az értékelésüknek.
A felsőoktatás egyik legnagyobb gyengeségére is rákérdeztek, arról érdeklődtek, hogy mennyire elégedettek a hallgatók a kollégiumi szolgáltatásokkal, amelyek jóformán alig vannak. Évek óta hatalmas probléma ugyanis minden egyetemi városban, hogy a hallgatóknak csak töredéke jut be kollégiumba, a meglévő kollégiumok pedig jellemzően régiek és rossz állapotúak.
https://hvg.hu/itthon/20260919_kozossegi-lakhatas-kollegium-felujitas
Felmerült kérdésként a 21. század legnagyobb kihívása, a mesterséges intelligencia használata az egyetemen. Mivel a kérdőív anonim, így akár hasznos információkat is megoszthatnak a hallgatók, amikor arról kérdezik őket, hogy mire használják az AI-t a tanulásban.
Felvetették az egyetemisták körében legtöbbet vitatott problémát is: Mennyire készíti fel őket a képzésük a hazai munkaerőpiacra? Szeretnének-e gyakorlatorientáltabb képzéseket, vagy azt, hogy elismerjék kreditként a releváns munkatapasztalatukat, illetve hogy az egyetem és a munkáltatók szorosabban működjenek együtt. A kérdés azért is releváns, hiszen nincs egyetértés: egyesek szerint az egyetemeknek gyorsan kellene reagálniuk a munkaerőpiac változásaira, mások szerint viszont ezek az intézmények soha nem a rugalmasságukról voltak ismertek.
Borítóképünk a 2023-as Pont ott partin készült, a felvételt a HVG fotósa, Fazekas István készítette.
