Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság (IH) elnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a vagyonnyilatkozati kötelezettség valamilyen formában körülbelül százezer embert érint, ám mivel egyrészt lehetetlen, másrészt értelmetlen is lenne évente ennyi személy nyilatkozatát közvetlenül ellenőrizni, ezért kidolgoztak egy kockázatértékelési rendszert, ami segít eldönteni, hogy ügyek igényelhetnek nagyobb figyelmet, írja a 24.hu.
A legmagasabb kockázati kategóriába jelenleg 551 nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy szerepel, köztük van Orbán Viktor, Magyar Péter, Sulyok Tamás, Kövér László, Pintér Sándor, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Lázár János, Gulyás Gergely, Polt Péter, Péterfalvi Attila, Lánczi Tamás és Hadházy Ákos, de a listán rajta van a hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál, valamint a nemrég letartóztatott Seszták Miklós és Hankó Balázs is.
https://hvg.hu/gazdasag/20260930_sesztak-miklos-vagyon
AZ IH a kockázatértékelését több mint kétszáz mutató alapján végezték el, és magas kockázati besorolás önmagában nem jelent vagyonnyilatkozati jogsértést, a miniszterelnöki tisztség például többek között azért jár ezzel, mert rendkívül jelentős közhatalom, döntési jogkör és felelősség kapcsolódik hozzá.
A legmagasabb kockázati kategóriába kerülés ráadásul nem jelenti automatikusan azt sem, hogy minden érintettnél teljes körű ellenőrzés indul. A hatóság tervei szerint lesz olyan kockázati besorolás, amelynél teljes ellenőrzést szeretnének végezni, máshol szúrópróbaszerű vizsgálatok következhetnek.
Mivel a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők más szerkezetű és adattartalmú vagyonnyilatkozatot töltenek ki, számukra más rendszert kell kialakítani, és külön rendszert kapnak azok is, akiknek a vagyonnyilatkozata nem nyilvános, tette hozzá beszámolójában a 24.hu.
A hatóság várakozásai szerint egy-egy személy vagyonnyilatkozatának ellenőrzése három–hat hónapig tarthat, de párhuzamosan zajlik majd több vizsgálat, illetve kevés vagyonelemmel rendelkező személy esetében az eljárás rövidebb lehet, egy nagyobb vagy bonyolultabb vagyonnál pedig hosszabb időre lehet szükség, valamint a feldolgozás hosszát lerövidítheti a digitalizáció.
Ki kell emelni, hogy a vagyonnyilatkozatban csak azokat a vagyonelemeket és vagyoni érdekeltségeket kell feltüntetni, amelyeket az adott jogszabály előír, és a hatóság csak azt vizsgálja majd, hogy az illeti az így meghatározott adattartalomnak megfelelő, teljes és valós nyilatkozatot tett-e.
Mivel a vagyonnyilatkozati rendszer hatékonyságának egyik fontos feltétele, hogy a különböző állami szerveknél rendelkezésre álló információknak valamilyen módon találkozniuk kell egymással, Biró Ferenc Pál egy olyan egyeztető fórum létrehozását javasolja az antikorrupciós területen működő hatóságok számára, amely lehetővé tenné a rendszeres koordinációt.
https://hvg.hu/360/20260619_tisza-torvenyjavaslat-vagyonado-eltitkolas-lopas-szankcio-transparency
Nyitókép: Facebook / Biró Ferenc Pál
