A Századvég márciusban több olyan mérést is letett a kormány elé, amiből pontosan látszott az ország helyzete – írja a 444 két, a miniszterelnökségtől közérdekű adatigényléssel megszerzett közvélemény-kutatás, illetve ezekhez kapcsolódó elemzés alapján.
https://hvg.hu/itthon/20260812_hann-endre-szazadveg-kozvelemeny-kutatas-velemeny-penzmosas
A 444 kikérte a kutatóintézettel 2023-ban kötött szerződést is, amiből kiderült, hogy az első, nem teljes évet leszámítva minden évre bruttó 9,4 milliárd forintos kifizetésben állapodtak meg. A szerződésben kikötötték, hogy ha valamelyik évben nem a teljes évre történne az elszámolás, úgy a megrendelő (tehát a kormány) az éves vállalkozási díj időarányos részének megfelelő mennyiségben rendelhet szolgáltatást.
Ez a pont vagy nem érdekelte a Fidesz-kormányt, vagy biztosak voltak abban, hogy hatalmon maradnak, mivel idén már márciusra elköltöttek 7,6 milliárd forintot a 9,4-ből.
A 444 kikérte két 60 ezer fős kutatás teljes anyagát, illetve a hozzájuk kapcsolódó elemzéseket. A kutatás és az elemzés együtt mind a két esetben 500 millió forintba került. Az első kutatást 2025. július és 2026. januárja között készítették (ennél pontosabb dátum nem szerepel a módszertanban). Ebben jelentős hangsúlyt kap az a kérdés, hogy mennyire elégedettek az emberek a demokráciával. Négyfokú skálán értékelve az emberek 31 százaléka jelezte azt, hogy egyáltalán nem, 26,4 százaléka pedig azt, hogy inkább nem elégedett. Az inkább elégedettek aránya 26,1, a teljesen elégedettek aránya pedig 14,6 százalék volt.
https://hvg.hu/itthon/20260909_orban-kormany-kormanyhatarozat-nyilvanossagra-hozas-szazadveg-megrendelesek
Később igen-nem-es válaszként is feltették azt a kérdést, hogy mennyire elégedettek az emberek a demokrácia működésével, ebből az látszik, hogy 59 éves korig az emberek többsége elégedetlen ebben a tekintetben és csak az ennél idősebbek körében voltak többségben az elégedettek.
A kormánypárti szavazók 88 százaléka volt elégedett a demokráciával, az ellenzéki szavazók 94 százaléka pedig nem, viszont a magukat középen állónak valló válaszadóknak majdnem 68 százaléka szintén elégedetlen volt.
Szintén 500 millió forintot fizetett az előző kormány azért a 60 ezer fős kutatásért és kapcsolódó tanulmányért, amiben a nemzeti szégyenre és a nemzeti büszkeségre is keresték a választ a Századvégnél. Itt 7 fokú skálán lehetett pontozni, hogy az adott kategória mennyire ad okot a büszkeségre.
A kép nem volt túl kedvező a Fidesz számára. A legnagyobb arányban „politikai sikerek” és a „gazdasági sikerek” kategóriánál, 28 illetve 20 százalék adott 1-es választ, ami azt jelzi, hogy ez szerintük egyértelműen nem ad okot a büszkeségre. Ha pedig ide vesszük a 2-es és 3-as értéket megjelölő válaszokat is, akkor a válaszadók aránya 52,7, illetve 50,7 százalékra nő.
Az emberek felét tehát nem töltötték el büszkeséggel a politikai és gazdasági sikerek.
Az összes többi kérdésben már jóval kisebb volt azok aránya, akik ilyen alacsony értékeket adtak, az épített környezettől kezdve a kiemelkedő embereken és a sporton át a nemzeti jelképekig rendre 20 százalék alatt maradt azok aránya, akik az 1-es, a 2-es vagy 3-as értéket jelölték meg válaszként.
Külön vizsgálták a „nemzeti szégyen építőköveit”, ahol szintén hétfokú skálán kellett pontozni különböző kategóriákat. A felmérés szerint az egészségügy állapota, a gazdasági helyzet és a kormányzati politika adott leginkább okot a szégyenkezésre. Az 1-es, 2-es és 3-as értéket jelölő válaszadók aránya mind a három esetben meghaladta az 52 százalékot.
A kutatóintézet azt a kérdést is feltette a válaszadóknak, hogy mi jut eszükbe először Magyarországról, amire saját szavaikkal válaszolhattak, az eredményekből pedig szófelhőt készítettek.
A kép elég vegyes, az viszont árulkodó, hogy az egyébként egyesével is kifejezetten nagy betűvel feltüntetett „korrupció” szó kis- és nagybetűvel is külön szerepel.
Az online térben zajló kommunikációt, illetve ennek hatását is vizsgálta a Századvég a kormány megbízásából, a laphoz eljutott kutatásból azonban úgy tűnik, kevés sikerrel. Rendre olyan kategóriákat, illetve összehasonlításokat vettek alapul, ahol a Fidesz jött ki jobban, Magyar Péter közösségi oldalai pedig rendre nem szerepelnek az összehasonlításban.
Az ezzel kapcsolatos kérdéseire a lap nem kapott választ, ugyanakkor egy szakértő elmondása alapján azt valószínűsítik, hogy a Századvég olyan komolyan vette a módszertanban meghatározott kitételt, miszerint a politikai témájú oldalakat figyelték, hogy ebből kizárták Magyar Péter magánszemélyként létrehozott és működtetett profiljait.
https://hvg.hu/360/20260719_elemzoi-piac-atalakulo-gki-megszuno-monopolhelyzet-eselylesok-hvg
Nyitókép: HVG / Lakos Gábor
