Magyarország is szerepel azon a szűkített listán, ahonnan kiválasztják a 2036-os olimpiát rendező várost – írta a Nemzetközi Olimpia Bizottság (NOB) keddi közleményében.
Noha Karácsony Gergely főpolgármester már jó ideje beszél arról a nyilvánosságban, hogy örömmel látna egy olimpiát Budapesten, és ennek tervezésén közösen dolgoznak a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), a NOB bejelentése mégiscsak fontos mérföldkőnek tűnik a folyamatban.
Mivel egy olimpiai megrendezése nem elképzelhető a magyar állam támogatása nélkül, megkérdeztük a MOB-ot és a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy pontosan mikor történt a rendezési szándék jelzése a NOB felé, mikor és melyik kormánnyal kezdődtek az erről szóló egyeztetések, és támogatja-e kezdeményezésüket a Tisza-kormány.
A MOB és a Városháza válaszai szerint azonban utóbbi kérdésekről még korai beszélni.
„A Magyar Olimpiai Bizottság és a főpolgármester 2024 októberében tájékoztatta a magyar közvéleményt arról, hogy Budapest részt vesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2036-os olimpiai helyszínválasztási folyamatát megelőző, úgynevezett Tájékozódási Folyamatban.
Ez semmilyen kötelezettségvállalással nem jár, és nem minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek.
– írta a megkeresésünkre a MOB.
Hozzátették, a NOB közleménye szerint 2027 márciusában jelöli ki azon városok körét, amelyeket meghív a 2036-os helyszínválasztási folyamatba, végleges döntés 2029-ben születik a rendezésről. Értelmezésük szerint a NOB bejelentéséből csupán az derül ki,
hogy a NOB komolyan veszi a Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest érdeklődését.
„A MOB a készülő koncepciót teljesen újszerűnek szánja. Egy minden elemében újragondolt, a fenntarthatóság jegyében született, városfejlesztő olimpiai koncepción dolgozik. Fontos tudni, hogy bármely érdeklődő országban és városban 2028-ban kell hivatalos döntést hozni arról, hogy valóban szándékoznak-e megrendezni a 2036-os nyári játékokat, és készek-e vállalni az ehhez szükséges kötelezettségeket, garanciákat. A MOB álláspontja, hogy a felelős döntést alapos társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie. A NOB helyszínválasztási folyamata alapján ez a döntés 2028 során esedékes” – írják még.
A Fővárosi Önkormányzat ugyancsak emlékeztet arra a 2024-es nyilvános dokumentumra, mely szerint a NOB Tájékozódási Folyamatban való részvétel „nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem irányul olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogának a megszerzésére és nem minősül olimpiai rendezési szándék kinyilvánításának.”
„Ebben a folyamatban tehát, mint az a fentiekből is kiderül, nem kormányok, hanem a nemzeti olimpiai bizottságok és városok vesznek részt” – teszik hozzá.
A továbbiakban pedig összefoglalják, amit Karácsony Gergely főpolgármester az olimpiarendezés kapcsán korábban nyilatkozott:
- Budapest számára az olimpia elsősorban városfejlesztési kérdés, nem az olimpia miatt kell fejleszteni Budapestet, hanem Budapesten meg kell valósítani azokat a fejlesztéseket, amelyek alkalmassá teszik a várost akár egy olimpia megrendezésére is;
- Mivel Magyarországon az olimpiarendezéshez szükséges sportberuházások megépültek az elmúlt években, ezért olyan olimpiai pályázat támogatható és reális, amely semmiféle stadionépítést nem tartalmaz, érdemi sportberuházást nem tesz szükségessé, ugyanakkor a fókuszban „a meglévő rozsdaövezetek lakhatási célú rehabilitációja, a Diákváros felépítése, valamint a repülőtér és az elővárosok közlekedésének fejlesztése állna”.
Válaszában a Főpolgármesteri Hivatal is értelmezte a NOB keddi közleményét, amely szerintük „nem azt jelenti be, hogy Magyarország jelezte szándékát, hiszen ez két éve ismert, hanem hogy ezt a szándékot komolyan veszi a nemzetközi testület”.
Gyulay Zsolt, a MOB elnöke levélben kérte, hogy a kormány és Budapest közös fórumán, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán (FKT) tárgyalják meg az olimpiai koncepciójavaslatot.
Erről a Főváros azt írta: „Mindazon fejlesztések, amelyek erősítik Budapest ellenálló-képességét a klímaválsággal és lakhatási válsággal szemben, és megvalósításuk alkalmassá tehetik a várost olimpiarendezésre is, magától értetődően feltételezik a kormány és a Főváros partnerségét. Ez az FKT legutóbbi ülésén elkezdődött, ahol, a fentieknek megfelelően, már döntés született a Diákváros megépítéséről, a rákosrendezői projektről, a budapesti és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztéséről, valamint mindezek kiindulópontjaként a Főváros átlátható és kiszámítható finanszírozásáról. Az FKT minden további fejlesztés fóruma, amely a várost élhetőbbé és fejlettebbé teszi, független az olimpiától”.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is, támogatja-e a kormány, hogy Budapest megcélozza a 2036-os olimpia rendezését, de egyelőre nem kaptunk választ.
Nyitókép: HVG / Túry Gergely
