Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján. A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad.
Az ünnepi eseményen Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vett részt, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, illetve több kormánytag és képviselő társaságában.
A megemlékezők ezután átvonultak a Batthyány-örökmécseshez, ahol Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter koszorúkat helyezett el, mások is főhajtással emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira.
Zászlófelvonás a Kossuth téren 2026. október 6-án
MTI / Máthé Zoltán
A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál folytatódott, ahol Ruszin-Szendi Romulusz mondott beszédet. „Az aradi tizenhármak nem azért váltak hősökké, mert minden csatát megnyertek, hanem azért, mert amikor már mindent elveszítettek, a tartásukat akkor sem veszítették el” – kezdte ünnepi beszédét a honvédelmi miniszter.
Ruszin-Szendi emlékeztetett arra: október 6-án nem egy győzelemre, egy diadalra emlékezünk, nem ünneplésre gyűlünk össze, hanem azokra a hősökre emlékezünk, akik hűek maradtak a hazájukhoz, amikor ennek az ára már a saját életük volt.
Felidézte: 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvédtisztet és Budapesten Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét. „Különböző származású, életutat bejárt emberek voltak ők, de amikor dönteniük kellett, összekötötte őket Magyarország szolgálata” – emelte ki.
Ruszin-Szendi beszédet mond a Batthyány-mauzóleumnál
HVG / Veres Viktor
A miniszter szólt arról is, hogy katonaként ennek a napnak különös súlya van, mert aki egyszer esküt tett a hazája szolgálatára, az tudja: az eskü nem néhány ünnepélyesen kimondott mondat, hanem „iránytű”, és akkor van igazán jelentősége, amikor nehézzé válik követni.
Közölte: a katona tudja, mit jelent a parancs, a fegyelem, a szolgálat, de azt is tudnia kell, hogy „a haza szolgálata több bármely ember, bármely beosztás és bármely hatalom szolgálatánál, mert a katonai esküt nem személyekre tesszük”, hanem Magyarországra.
Az aradi tizenhármakról azt mondta, „legyőzték őket, de megtörni nem tudták, elvették az életüket, de nem tudták elvenni tőlük azt, amiért éltek és amiért meghaltak: a becsületüket”.
HVG / Veres Viktor
Hozzátette, ezért vált október 6-a többé, mint történelmi évfordulóvá. „Mércévé vált, és egy mérce néha kényelmetlen, mert arra kényszerít bennünket, hogy ne csak a múlt hőseitől kérdezzük meg, mit tettek Magyarországért, hanem saját maguktól is, mi mit teszünk érte”.
Ruszin-Szendi szerint bár más korban élünk, vannak dolgok, amelyek 177 év alatt sem változtak. Ma is szükség van bátorságra, egyenes gerincre, illetve olyan emberekre, akik a döntés előtt nem azt mérlegelik, hogy mi az, ami számukra személyesen előnyös, hanem hogy mi szolgálja Magyarországot – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátéve, hogy a hazaszeretet senkinek sem a tulajdona, „nem lehet párthoz, pozícióhoz vagy politikai oldalhoz kötni”.
Hangsúlyozta azt is, hogy lehet másképp gondolkodni az ország jövőjéről, de nem válhatunk egymás ellenségévé. Mindannyian Magyarország polgárai vagyunk, és a haza nem azoké, akik éppen vezetik, vagy akik éppen hangosabban beszélnek róla, hanem mindannyiunké – tette hozzá a tárcavezető.
HVG / Veres Viktor
Hosszan méltatta a Magyar Honvédséget is, amelynek a valódi ereje az emberekben van, akik „a felkészültségükben, a bajtársiasságukban, a tartásukban és abban, hogy pontosan tudják, hogy kit és mit szolgálnak”.
A miniszter szerint ez az egyik legfontosabb üzenet, amit az aradi vértanúk története ma is hordoz, hogy „a szolgálat nem önmagunkról szól, a felelősség nem kiváltság, a hatalom pedig soha nem lehet önmagáért való”. Hangsúlyozta: a ma élőknek nem az a dolguk, hogy meghaljanak Magyarországért, hanem hogy tisztességesen éljenek érte.
Ruszin-Szendi Romulusz beszélt arról is, 1849. október 6-án 13 katona és Magyarország első felelős miniszterelnöke „az életével tett tanulságot arról, hogy vannak értékek, amelyek túlmutatnak egyetlen ember életén: a szabadság, a becsület, a haza”. Majd fejet hajtott előttük, és mindazok előtt, akik életüket adták Magyarország szabadságáért.
HVG / Veres Viktor
A megemlékezés végén Ruszin-Szendi Romulusz a kormány nevében koszorút helyezett el gróf Batthyány Lajos sírjánál. Az ünnepségen részt vett és virágot helyezett el mások mellett Kátay-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter és Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője.
Október hatodikát 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává a kormány arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt –, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
