Ruszin-Szendi a paksi fenékküszöbről: Ez volt a honvédség egyik legfontosabb békeidős feladata

Több mint 22 ezer tonna követ építettek be a mederben.

  • HVG

Ruszin-Szendi Romulusz visszatért Dunaszentbenedekre, ahol a Magyar Honvédség közreműködésével fenékküszöböt építettek a folyóba. Ennek köszönhetően alacsony vízállás mellett is tovább működhet a paksi atomerőmű.

A honvédelmi miniszter azt mondta, Vargyas László polgármesterrel találkozott, aki elégedett volt a munkával és köszönetet mondott az eredetinél jobb állapotban hátrahagyott infrastruktúráért. Például az utakat rendbe hozták és egy új, jelenleg még víz nélküli kikötőt építettek.

Ha nem készült volna el a védmű, akkor az atomerőmű valószínűleg nem tudna dolgozni. A mai nap Budapesten hat centivel alacsonyabb a Duna vízszintje, mint a legkritikusabb időszakban

– mondta Ruszin-Szendi a közösségi oldalán megosztott videójában. Hozzátette, szerinte a magyar energiabiztonság nagyrészt a kiépített fenékküszöbnek köszönhető, és azoknak az embereknek, akik részt vettek az építésében.

Felsorolta az építkezés legfontosabb adatait:

  • 28 309 munkaóra,
  • 979 katona,
  • 145 technikai eszköz,
  • több mint 22 ezer köbméter kőanyag.

Elmondása szerint több mint 38 ezer tonna kő érkezését és kezelését biztosították, és a Duna medrében olyan munkát végeztek, amelyhez különleges műszaki, vízi és légi katonai képességekre volt szükség.

Köszönetet mondott a katonáknak, és kijelentette:

Ez nem egyszerűen egy építkezés volt. Ez a Magyar Honvédség egyik legfontosabb békeidős feladata.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy a fenékküszöb 15 centiméterrel emelte a vízszintet, ezért egyetlen turbinát sem kellett leállítani.

„Józan paraszti ésszel nem tűnik logikusnak, miért rakunk kavicsot a Dunába, de most értelmet nyer” – több módszerrel próbálják emelni a hazai folyók vízállását

A folyóvizek természetes állapotához igazodnának azok a lépések, amelyek a kormány és a szakértők körében körvonalazódnak a jelenlegi kritikus vízállások megoldására. A megvalósítás így is évekbe telik, és jól látszik annak következménye, hogy 30-40 éve nem lehet kibeszélni a környezeti kérdéseket.

Nyitókép: Magyar Péter Kapitány István Ruszin-Szendi Romulusz a paksi fenékküszöb építésén. HVG / Fazekas István

Hozzászólások