A testület feladata feltárni, mi akadályozza, hogy a gyerekek mielőbb családba vagy megfelelő gondozási helyre kerüljenek, de dolgoznak a megoldásokon is.
Megkezdi működését a kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére létrejövő szakmai testület, miután a kormány szerdán elfogadta az erről szóló rendelkezést – közölte a Szociális és Családügyi Minisztérium csütörtökön az MTI-vel.
A tárca vezetésével működő testület a jövő héten tartja első hivatalos ülését, de az előkészítő munka már hónapok óta tart. A testület feladata többek közt az egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális terület munkájának összehangolása, és annak feltárása, mi akadályozza, hogy a gyermekek mielőbb családba vagy megfelelő gondozási helyre kerüljenek.
A szervezet feladata még a konkrét szakmai megoldások kidolgozása is, munkájában az érintett minisztériumok, országos intézmények és szakmai szervezetek mellett tíz civil szervezet képviselője is részt vesz.
Az első ülés egyik legfontosabb napirendi pontja az országos kórházi gyermekvédő önkéntes program szakmai feltételeit meghatározó ajánlás elfogadása lesz. A javaslat meghatározza, hogy milyen feltételek mellett mehetnek be a kórházakba a civil szervezet által felkészített önkéntesek, ha a szervezet és az adott egészségügyi intézmény között megkötik az együttműködési megállapodást.
A közlemény szerint az ezzel kapcsolatos szakmai munkák, ágazati egyeztetések már gyakorlatilag lezárultak, mivel az ajánlás több ágazatot – különösen az egészségügyet, a gyermekvédelmet és a civil szektort – érintő szabályozást tartalmaz. A csecsemők helyzetének rendezésére létrejövő testület évente legalább négyszer fog ülésezni, emellett nyomon követi az országos helyzetet és javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre.
Kitértek arra is, hogy befejeződött a Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter által elrendelt, a kórházban rekedt, gyermekvédelmi intézkedés által érintett csecsemők és kisgyermekek ügyének soron kívüli célvizsgálata.
A minisztérium december elejére várható összegző jelentésében átfogó képet kíván adni a csecsemők helyzetéről, a gyámhatósági jogalkalmazási gyakorlatról, az egyes eljárásokban felmerülő szakmai és szervezeti tapasztalatokról, valamint a gyermekek mielőbbi, családban történő nevelkedését, nevelőszülői elhelyezését, illetve örökbefogadását elősegítő vagy akadályozó jogi, szakmai és szervezeti körülményekről.
Az Országgyűlés kedden fogadta el azt a módosító csomagot, amelynek részeként a gyámhatósági eljárások hatékonyabbak lehetnek, miközben a gyermekvédelem számára biztosított 9,5 milliárd forint krízispénzügyi csomagból 1,5 milliárd forint jut közvetlenül a kórházban rekedt gyerekek helyzetének rendezésére. Ebből új munkatársak felvétele, megelőző programok és krízisférőhely-bővítés kezdődik azokban a megyékben, ahol a legsúlyosabb a helyzet – írta a minisztérium.
Stabilan nagyjából háromszázra tehető azoknak a babáknak a száma, akik születésük után kénytelenek kórházban tölteni életük első heteit, hónapjait, akár éveit. A Szociális és Családügyi Minisztérium július végén közölte, hogy szakmai tanácsadó és koordináló testületet hoznak létre a kórházakban hagyott kisgyerekek helyzetének rendezése érdekében.
A tárca vizsgálatának időpontjában mintegy 320 csecsemő és kisgyerek tartózkodott kórházban, közülük 256-an egészségügyi indok nélkül, csak azért, mert nem sikerült időben biztonságos gondozási helyet találni nekik. Az érintett gyerekek átlagosan 105 napot töltenek kórházban, mielőtt a családjukhoz, nevelőszülőhöz, örökbefogadó családhoz vagy más gondozási helyre kerülhetnének.
Stabilan nagyjából háromszáz azoknak a babáknak a száma, akik születésük után kénytelenek kórházban tölteni életük első heteit, hónapjait, akár éveit. Milyen csomaggal indulnak el ezek a gyerekek az életben, és hogyan segíthetne ezen a helyzeten egy krízis-nevelőszülői hálózat kialakítása?
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / Morteza Nikoubazl
