A miniszterelnök interjút adott az amerikai hírügynökségnek elszámoltatásról, jogállamról, migrációról, Ukrajnáról és a vagyonadóról.
Elindult Magyarországon az előző kormány által törvénytelenül felhasznált javak ügyében kezdeményezett elszámoltatás, a folyamatnak azonban a jogállamiság elve mentén kell haladnia – mondta Magyar Péter miniszterelnök az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban. „A magyar emberek érthető módon látni akarják a felelősök elszámoltatását, megbüntetését és az ellopott javak visszaszerzését” – jelentette ki a politikus, hangsúlyozva, hogy a folyamatnak éppen ama jogállamiságnak a keretein belül kell zajlania, „amelyet Orbán Viktor kormánya olyan gyakran semmibe vett”.
Jóllehet már több korábbi kormánytisztségviselőt vettek őrizetbe korrupcióval kapcsolatos gyanú miatt, a miniszterelnök azt mondta, érzi a sürgetést a gyorsabb eredmények érdekében. Rámutatott azonban arra is, hogy a kormány jogállamiságon alapuló, demokratikus országot akar építeni, olyat, amely betartja az európai uniós jogot és az alapjogokat, „ez pedig időbe telik”.
Igyekszem elmagyarázni az embereknek, hogy a maffia- és bűnügyi filmeknél sem az első tíz perc a legizgalmasabb, hanem a közepe és a vége
– tette hozzá.
„Orbán kormányzása idején a magyarok azt látták, hogy ez a csodálatos ország, amely olyan jól teljesített a 2004-es EU-s csatlakozás idején, az EU egyik legszegényebb, legkorruptabb tagállamává vált” – mondta a kormányfő.
Magyar az Európai Unió Bírósága által az országra a migráció ügyében 2024-ben kiszabott egyszeri 200 millió eurós bírságról, valamint a napi egymillió eurós bírság ügyéről szólva úgy fogalmazott: az ítélet meghozatala óta teljesen új politikai környezet alakult ki az EU-ban a bevándorlás témájában. Szerinte Magyarország már így is egymilliárd eurót veszített a büntetés miatt, amiről nem gondolja, hogy jogos. Reméli, hogy az ügyben az év végéig egyezség születik, a kérdést pedig az EU következő hétéves költségvetési tervéhez kötötte, amelynek elfogadásához egyébként a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges.
Nem hiszem, hogy lehetne közös EU-s költségvetés anélkül, hogy megoldanánk ezt a problémát
– mondta.
Magyarország és Ukrajna kapcsolataira kitérve az ukrán parlamentben a múlt héten elfogadott nyelvtörvényt említette, amely szerinte lehetőséget nyújt arra, hogy új fejezetet nyissanak az ukrán–magyar kapcsolatokban, amelyek éveken át rendkívül fagyosak voltak. Emellett méltatta Kijevet azért is, mert elismerte a szovjet-ukránoknak a magyarok 1944 és 1946 közötti deportálásában és megkínzásában vállalt felelősségét, a beismerést a megbékéléshez vezető úton tett fontos lépésnek minősítve.
Kétségeinek adott hangot Ukrajna gyorsított EU-s tagsága miatt, hangsúlyozva, hogy a tagságnak érdemalapúnak kell lennie és hozzátette: nem tartja jó ötletnek, hogy egy háborúban lévő ország csatlakozzon a szervezethez. „Aláásná az Európai Unió hitelességét, ha egyes jövőbeli tagokat a gyorsítósávra tennénk” – mondta.
A január 1-jétől bevezetendő, a milliárdosok vagyonadójáról Magyar azt mondta, elődje gazdasági politikája „két csoportra osztotta Magyarországot: a jómódúakra, a vagyonosokra, az oligarchákra és köreikre, illetve a maradékra”. „(A vagyonadó) nem tesz szocialistává. Nem leszek tőle baloldali. Ezt úgy hívják, emberség. Úgy hívják, társadalmi igazságosság” – jelentette ki.
Magyar korábban a Parlamentben azt mondta, az adóból éves szinten 200 milliárd forintos bevételt várnak, hozzátéve: a mintegy 15 ezer milliárdos vagyonadója szinte teljes mértékben fedezi majd a 250 milliárd forintos szja-csökkentést, amiből több mint két és fél millióan részesülnek.
Két sáv, két kulcs, adóköteles saját ingatlan, kormányzati szigor, és a külföldiek sem maradnak ki belőle teljesen – ez olvasható ki a vagyonadótörvény tervezetéből. A közvélemény támogatja az elképzelést, a vállalkozói kör lázadozik.
Fotó: HVG / Fazekas István
