A március 15-i állami rendezvénytől a 2027-es vizes vb szervezéséig és kommunikációjáig több nagy közbeszerzést kell levezényelnie a kormányváltást túlélő Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak, amely valódi versenyt és új szabályokat ígér.
Többszereplős közbeszerzési keretmegállapodásokkal erősítené a piaci versenyt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). Az állami intézmény, amely a NER idején Rogán Antal felügyelete alatt levezényelte a Balásy Gyula Lounge cégcsoportja által megnyert tízmilliárdos állami keretszerződéseket, amelyek miatt aztán a Tisza-kormány feljelentéseket tett, nemcsak túlélte a kormányváltást, hanem új vezetővel és tiszta lappal folytatná.
A hivatal éléről Pósfai Gábor belügyminiszter még augusztusban mentette fel az addigi elnököt, Bozóky Alexet, majd nem sokkal később hivatalba lépett az üzleti szférából érkezett új vezető, Bajorfi Ákos, aki a jelek szerint új alapokra helyezné a kormányváltás által el nem sodort NKOH-t. Ennek jele, hogy Bajorfi már a közbeszerzések előkészítésénél is felülírná a szervezetet korábban hírhedtté tett gyakorlatokat.
Az NKOH Balásy vagy a Lounge említése nélkül utalt a minap a közben több szálon is büntetőeljárással érintett korábbi gyakorlatra, amikor is egyetlen nyertes szereplővel kötött a hivatal keretmegállapodásokat. Valóban, ilyen óriásmegbízásból kettő is landolt az előző kormány idején, 2022-2026 között Balásyéknál, egyenként 75-75 milliárd forint értékben. A kormányváltás után mindkettőt felmondták:
Két óriási, egyenként 75 milliárd forintos, még az Orbán-kormány idején kötött keretszerződést mondott fel Balásy Gyula cégeivel az új kormány. Az ezek részeként kötött egyes rendezvényszervezési szerződésekből már júniusban kiszálltak, emiatt kellett új fővállalkozót találni például az augusztus 20-i nemzeti ünnep rendezésére is.
A hivatal jelezte: a fenti, korábbi gyakorlat helyett a jövőben szélesebb piaci versenyt biztosító közbeszerzési konstrukciókat alkalmaznak. Praktikus okokból továbbra is keretmegállapodásokban gondolkodnak – most is lesz külön rendezvényszervezési megbízás és egy másik a kommunikációs, kreatív, médiatervezési és médiavásárlási tevékenységekre –, de már a folyamat elején erősítenék a versenyt.
Az új modellben akár 10-10 gazdasági szereplővel is kötnének keretmegállapodást, az egyes megbízásokról pedig ismételt versenyeztetéssel – versenyújranyitással – döntenének. Vagyis nem az lenne, mint korábban, hogy a Lounge-csoport egyszer elnyert egy több tízmilliárdos keretszerződést, és onnan nyeregben volt, hiszen a részmunkák automatikusan az övéké voltak, versenyhelyzetbe nem kerültek többé.
A hivatal közzétette – és október 26-ig várja a piaci szereplők és a szakma észrevételeit – a két új, többszereplős közbeszerzési keretmegállapodás tervezetét. Az új modelltől a verseny erősítését és a közpénzek hatékonyabb felhasználását várja. E téren lenne mit előre lépni, hiszen a korábbi gyakorlat nem teremtett versenyhelyzetet, ami oda vezetett, hogy a Balásy-cégek 10-20-szoros piaci áron is dolgozhattak az államnak:
Néhány jellemző példáról írt a 444.
Az EKR (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer) felületén „előzetes piaci konzultáció” formájában érhető el a két új konstrukció dokumentációja. Az egyik a közölteknek megfelelően hirdetési és marketingszolgáltatásokra, a másik rendezvényszervezésre vonatkozik. Ami közös bennük, az az érintett, jövő évi kiemelt sport- és nemzeti rendezvények listája:
Ha sikerül az új, valódi versenyt és piaci árakat érvényesítő modellt végig vinni a fenti rendezvényeknél, az szimbolikus fordulatot jelent majd – a vizes vb szempontjából például mindenképpen. A túlárazott, mutyigyanús állami rendezvények máig emlegetett őspéldája a 2017-es vb, amely az egyre dráguló Duna Arénáról és a rendezési költségeknek még évekkel az esemény utáni emelkedéséről híresült el.
A belügyminiszternek kell tárgyalnia a rendezési szerződés módosításáról.
Nyitóképünkön a 2017-es vizes-vb toronyugrás száma. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
