Benyújtották az összeférhetetlenségi törvényt, amely kizárná a politikusokat a sportszervezetek vezetéséből

„Újabb lépéssel kerültünk közelebb a sport és a napi politika különválásához” – írta a sportért felelős államtitkár.

  • HVG

Benyújtották a parlamentnek az „A sport területén működő szervezetekben való részvétellel kapcsolatos egyes összeférhetetlenségi szabályok megállapításáról” című törvényjavaslatot – közölte Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár. Azt írta: „újabb lépéssel kerültünk közelebb a sport és a napi politika különválásához, valamint az átláthatóság biztosításához”, majd hozzátette: „a jogszabály határozott célja, hogy a sportszervezetek működését és vezetését is a sport világára jellemző fair play szellemében szabályozza, tehát ne a politikai kapcsolatok határozzák meg a szakmai tevékenységet és a sportfinanszírozást, valamint annak mértékét”.

A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által jegyzett dokumentum értelmében az országgyűlési képviselők, az európai parlamenti képviselők, a megyei közgyűlés elnökök, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és vezető állású munkavállalói, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében politikai szolgálati, biztosi vagy szakmai felsővezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormányzati igazgatási tisztségviselők e tisztségük időtartama alatt és a tisztségük megszűnésének napját követő négy évig nem lehetnek

  • sportegyesület, sportszövetség, sportfióktelep elnöke, alelnöke, elnökségi tagja,
  • sportvállalkozás vezető tisztségviselője, a Munka törvénykönyve (Mt.) 208. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalója, elnökségi tagja,
  • sportiskola igazgatója,
  • utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány kuratóriumi tagja, elnöke,
  • sportszövetség vagy sportszervezet által létrehozott gazdasági társaság vezető tisztségviselője, az Mt. 208. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalója.

A benyújtó szerint ezzel biztosítható, hogy a sportágazat politikai, kormányzati befolyástól, külső érdekérvényesítéstől mentesen működjön, és ténylegesen megvalósuljon a sportszféra belső önszerveződése, önigazgatása.

A törvénytervezet objektív sportvezetői integritási követelményt is megállapít. Ez a kizárási szabály ugyanazokra a sportvezetői tisztségekre és munkakörökre vonatkozik, mint amelyeket a törvénytervezet a személyi összeférhetetlenség esetére meghatároz, az alkalmazása viszont nem függ attól, hogy az érintett sportvezető közéleti vagy állami tisztséget tölt vagy töltött be. A tervezet szerint e tisztségeket és munkaköröket nem töltheti be az, aki az érintett szervezetnél olyan időszakban volt vezető, amikor annál állami sportcélú támogatás felhasználása során szabálytalanságot állapítottak meg.

A kizárást attól függetlenül is alkalmazni kell, hogy az érintett vezető személyesen közreműködött-e a szabálytalanságban, felelős volt-e érte, vagy a szabálytalanság felróható-e neki.

A kizárás attól kezdve négy éven át él, hogy a szabálytalanságot megállapító értesítést kézbesítették a támogatott szervezetnek.

A személyi összeférhetetlenségi szabályokat csak azokra a sportszervezetekre kell alkalmazni, amelyek esetében a tárgyévet megelőző évben az igazolt sportolók létszáma elérte az 500 főt. Az másik, integritási kizárási szabály azonban az érintett sportszervezet igazolt sportolóinak létszámától függetlenül alkalmazandó.

A kizárási szabályok a törvénymódosítás hatályba lépésének napját követő új tisztségviselőválasztásra, kinevezésre, újraválasztásra, újbóli kinevezésre és új vezetői jogviszony létesítésére vonatkoznak. A hatályba lépéskor már hivatalban lévő személy sportvezetői tisztsége pusztán e kizáró ok miatt nem szűnik meg.

A jövőbeni tisztségbetöltés során a törvénytervezet hatályba lépését megelőző támogatási szabálytalanságot is figyelembe kell venni, ha az azt megállapító támogatói értesítés kézbesítésétől még nem telt el négy év. A tisztségre vagy munkakörre jelölt személynek annak betöltése előtt nyilatkoznia kell a kizáró ok fennállásáról, hiányáról vagy a négyéves időtartam elteltéről.

A törvényjavaslat azt is előírja, hogy a hatályba lépésekor sportvezetői tisztséget betöltőknek is nyilatkozniuk kell, fennáll-e esetükben a sportról szóló összeférhetetlenségi ok.

Az indoklásban hozzátették: „a törvényjavaslat megfelelő időt biztosít mind a sportágazati szervezet, mind az érintett tisztségviselő részére, hogy a kormányzati, törvényhozói, pártpolitikusi, megyei önkormányzati tisztség és a sportágazati tisztség közötti összeférhetetlenséget megszüntesse”.

Arról, hogy a sportszervezetek vezetésében összeférhetetlenségi szabályokat terveznek életbe léptetni, Kálnoki-Kiss Attila már júliusban beszélt lapunknak. Úgy fogalmazott: „Amennyiben elfogadjuk, hogy a politikának a sportszabályozásban van helye, nem pedig a sportszakmai döntéshozatalban, akkor el tudom képzelni, hogy lesz gondolkodás a politikus sportvezetők szerepvállalásának szabályozási lehetőségeit illetően is. ”

Később Pósfai Gábor, a sportért is felelős belügyminiszter is többször nyilatkozott arról, hogy szükség van a sport leválasztására a politikától, szeptember közepén pedig Magyar Péter miniszterelnök jelentette be egy kormányzati tájékoztatón, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a kormány a sportban.

A társadalmi vita lezárulta után benyújtott javaslat történetének következő mérföldköve a november elejére tervezett általános vita. „Amennyiben a jogalkotási folyamatban nem történik változás, november végén sor kerülhet a törvény zárószavazására is” – írta a sportállamtitkár.

Nyitókép: Deutsch Tamás. Fotó: HVG / Cabrera Martin

Hozzászólások