Nemcsak az orvos szakmai javaslatán, hanem a gyógyszer árán és a kórház anyagi helyzetén is múlhatna, hogy egy beteg hozzájuthat-e az egyedi méltányossággal támogatott kezeléshez – derül ki az egészségügyi tárca által társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetből, amit a Népszabadság szemlézett és elemzett részletesen.
Az egyedi méltányossági eljárásban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) külön kérelemre olyan gyógyszeres kezeléseket is finanszíroz, amelyek még nem kerültek be a társadalombiztosítás által támogatott készítmények körébe. Az eljárással a ritka betegségek, daganatos kórképek és más súlyos állapotok kezelésére szolgáló, drága készítmények finanszírozásáról döntenek.
Gyorsabban és olcsóbban juthatnak hozzá a súlyos betegek a ritka és drága kezelésekhez, miután a döntések átkerülnek a Batthyány-Strattmann László Alapítványtól az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz. Az erről szóló javaslatot egyhangúlag megszavazta az Egészségügyi Bizottság.
A Népszabadság azt írja: a javaslat célja, hogy ne lehessen akár százmilliókat is kifizetni olyan kezelésekre, amelyek hatásosságáról még kevés a megbízható bizonyíték. A gyártóknak igazolniuk kellene, hogy a gyógyszerük mennyit segít a betegeken, és ehhez képest indokolt-e az ára.
Évi közel 92 millió, a teljes kezelésre számítva mintegy 459 millió forintban maximálnák az egyedi támogatást, jelentős árengedményekre ösztönöznék a gyártókat, bizonyos esetekben pedig a kórházaktól is pénzügyi kötelezettségvállalást várnának el. Az egyelőre nem tisztázott, hogy az új szabályok érintenék-e a már megkezdett kezeléseket.
A lap azt írja, hogy egy beteg terápiájára évente az egy főre jutó GDP tízszeresénél, a kezelés teljes időtartama alatt pedig annak ötvenszeresénél kevesebbet lehetne társadalombiztosítási támogatásként kifizetni – a jogszabály nem konkrét forintösszegeket rögzítene, így a fenti összeghatárok a GDP változásával módosulnának.
A cikkben emlékeztetnek: a gyógyszerek költséghatékonyságának megítélésében eddig is alkalmaztak a GDP-hez viszonyított küszöböket, ezek azonban nem a teljes gyógyszertámogatás összegét korlátozták, hanem a kezelés révén elérhető egészségnyereség költségét értékelték.
A tárcavezető szerint a döntéshozók mellett egyes gyógyszergyártók is felelősek az elmúlt években kialakult helyzetért.
Az értékhatárokat elérő terápiák egyedi támogatására akkor sem lenne mód, ha a kezelés szakmailag indokolt, és a beteg számára nincs megfelelő alternatíva, a gyártók árcsökkentése viszont lehetővé tehetné, hogy a kezelés támogatási igénye a megengedett határ alá kerüljön.
A teljes kezelésre vonatkozó értékhatár a hosszú távú terápiákat is érintheti.
Az intézkedést hetekkel ezelőtt bejelentette Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, augusztusban már átállhatnak az új rendszerre.
Bizonyos esetekben a kórházakat is bevonnák a drága kezelések finanszírozásába: az intézményeknek előzetesen vállalniuk kellene, hogy feltételek mellett hozzájárulnak a költségekhez, és csak akkor kellene fizetniük, ha a NEAK a méltányossági gyógyszertámogatásokra az év adott időpontjáig már többet költött volna, mint terveztek.
A gyógyszerek rendszeres társadalombiztosítási befogadásának szabályait is módosítanák: a betegek hamarabb juthatnának hozzá egyes új vagy eddig nem támogatott gyógyszerekhez. Bizonyos készítmények árát már azelőtt átvállalhatná az egészségbiztosító, hogy véglegesen bekerülnének a támogatott gyógyszerek közé.
A júniusban kinevezett Kaló Zoltán kifizetőhelyből értékalapú, betegközpontú szolgáltatásvásárlóvá alakítaná a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP