A választás előtti hónapokban már nagyon komoly felkészítő munkát végeztek a Tisza Párt szakértői csapatával, partnerekkel, annak érdekében, hogy az új kormány haza tudja hozni az EU-s forrásokat. Az Ursula von der Leyennel tartott találkozóhoz vezető három hét volt a négyéves ciklus talán legintenzívebb időszaka – mondta Hajdu Márton parlamenti képviselő, a külügyi bizottság vezetője a 24.hu-nak adott interjújában.
Azt is tisztázta, hogy valóban tárgyaltak már a választás előtt is a Bizottsággal, mint az akkori legnagyobb ellenzéki párt, amelynek esélye van a kormányzásra. Hozzátette: ez egy normális országban teljesen magától értetődő, viszont a magyarországi „hiszterizált, hazug helyzetben, amelyben nyolcvanszázalékos dominanciája volt a fideszes médiának”, nekik ezt óvatosan kellett kezelni, „nehogy hazug kampány eszközévé váljon a legitim és a magyar nép érdekét szolgáló törekvés”.
Kiemelte azt is, hogy úgy kellett tárgyalniuk, valamint előkészíteniük, hogy rengeteg adatnak nem voltak a birtokában, így a választások után újra kellett hangolni a tervet, mert csak ezután láttak rá a konkrét adatokra. Hozzátette: az előkészítő munka nélkül lehet, hogy nem is lettek volna képesek három hónap alatt hazahozni az EU-s pénzeket.
Többhetes rendkívül intenzív tárgyalássorozat után az Európa Bizottság elnöke és a magyar miniszterelnök közös brüsszeli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy megszületett a megegyezés, Magyarország 16,4 milliárd euró befagyasztott forráshoz juthat hozzá. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a helyreállítási alap közel teljes kerete, hanem a szintén befagyasztott kohéziós pénzek is hozzáférhetők lesznek. Nem sokkal a sajtótájékoztató után adott exkluzív interjút a HVG-nek Brüsszelben Magyar Péter miniszterelnök, illetve néhány kérdésre Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter válaszolt.
Hajdu emellett arról is beszélt, jelenleg az egyik legfőbb feladata az új tiszás többség bemutatása, mivel hiába volt nagy az elégedetlenség külföldön az előző rezsimmel szemben, a Tiszát nem ismerték mélységében, csak annyit tudtak, hogy a Fidesz kihívója.
A Fidesz- és a Tisza-kormány különbségeiről Hajdu elmondta, hogy a legfontosabb talán az, hogy nem hazudnak, nem hiszterizálnak, hanem őszintén beszélnek, mind a partnereiknek, mind a magyar embereknek arról, hogy mi a helyzet, mit akarnak elérni.
Hajdu Márton korábban az Európai Bizottságban volt tisztviselő, 2011-től pedig a magyar Állandó Képviseleten dolgozott, kezdetben a soros féléves magyar elnökség szóvivőjeként. 2015-ben tért vissza az Európai Bizottsághoz, előbb a tudományos kutatóközpontba, majd a főtitkárságra. 2024-ben lépett ki, hogy a Tisza európai parlamenti delegációjának kabinetfőnöke legyen. A vele készült portréinterjúnkat alább találja:
Kiszámítható és biztos brüsszeli karriert hagyott ott a Tisza Pártért Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Tatabányai panellakásból került az Európai Bizottsághoz, majd a magyar Állandó Képviseletre, ahol sokáig ő is úgy gondolta, jobb, ha Orbán Viktor kicsit keményebb az EU-val szemben. Majd jött az oroszbarátság, a korrupció, az uniós pénzek felfüggesztése, ő pedig 2024-ben elsőként állt Magyar Péter mellé. Ehhez azonban Tarr Zoltán is kellett. HVG-portré.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
