November elsejével létrejön az Országos Népegészségügyi Intézet (ONI) és az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI).
A Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent kormányrendeletek szerint a két új intézet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központból (NNGYK) válik ki.
A dokumentumok rögzítik, hogy mindkét intézet az NNGYK jogutódjaként működik, a feladat- és hatásköröket tekintve a folyamatban lévő ügyeket – a határidők számítását, az eljárási cselekmények érvényességét és az ügyfél eljárási jogait – a kiválás nem érinti.
Az ONI vezetője az országos tisztifőorvos lesz. Feladata lesz többek között az országos népegészségügyi programok kidolgozása, az egészségügyi ellátás feletti szakfelügyelet, a járványügy, az orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata is. Emellett hozzájuk kerül az oltóanyag-beszerzés és szétosztás is, illetve a drogpolitika is.
A kormány gyógyszerészeti államigazgatási szervként az OGYI-t jelölte ki. A szervezet egyebek között gyógyszerészeti módszertani tevékenységet végez, ellátja a gyógyszert és orvostechnikai eszközt, illetve in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt együttesen érintő hatósági feladatokat, valamint biztosítja az ezekkel összefüggő engedélyezési, klinikai, piacfelügyeleti és gyógyszerbiztonsági tevékenységek összehangolását, valamint támogatja a gyógyszer-, biotechnológiai, orvostechnikai és digitális egészségügyi innováció szabályozási környezetének fejlesztését, közreműködik a szabályozástudomány fejlesztésében. Továbbá elősegíti az innovatív egészségügyi technológiák biztonságos és hatékony alkalmazását támogató hatósági feladatok ellátását, statisztikai adatokat gyűjt és elemez.
279 ember halála függött össze 2024-ben a CDI-vel: ez az a kórházi fertőzés, amelynek részletes adatait elsőként tette közzé a Tisza-kormány. A nyilvánosság talán többet remélt, de az adatbázis rég nem látott szakmai párbeszédet indított, amiből a betegek profitálhatnak.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd.