A volt ombudsman szerint már 2012-ben is ismertek voltak a bicskei gyermekotthonban zajló szexuális bántalmazások
Az ombudsmani hivatalban úgy látták, a hatóságok is teszik a dolgukat, zajlik a nyomozás, így újabb feljelentést már nem tettek.
A Miniszterelnökség kitüntetési osztályának volt jogosultsága arra, hogy rákérdezzen a rendőrségnél, van-e büntetőeljárás folyamatban a kitüntetésre javasolt személlyel szemben. Ugyanakkor Vásárhelyi Jánossal szemben éppen akkor nem volt eljárás.
„Bőven volt arra vonatkozó jelzés, hogy Vásárhelyi János nem érdemes a kitüntetésre” – mondta a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójáról Klötzl Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi osztályvezetője, Balog Zoltán volt protokollfőnöke a kegyelmi botrány visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság pénteki ülésén.
Klötzl Juditot Szabó Máté volt ombudsman előtt hallgatták meg. Előbbi többek között hangsúlyozta, hogy már 2012-ben is ismertek voltak a bicskei gyermekotthonban zajló szexuális bántalmazások. Az alapvető jogok korábbi biztosának meghallgatásáról az alábbi cikkünkben olvashat bővebben:
Az ombudsmani hivatalban úgy látták, a hatóságok is teszik a dolgukat, zajlik a nyomozás, így újabb feljelentést már nem tettek.
Vásárhelyi János 2016-ban kapott állami kitüntetést. Klötzl Judit elmondta, hogy az állami kitüntetések, szakmai elismerések adományozása egy hosszú, többkörös folyamat volt. A Miniszterelnökség kitüntetési osztályának volt jogosultsága arra, hogy rákérdezzen a rendőrségnél, van-e büntetőeljárás folyamatban a kitüntetésre javasolt személlyel szemben.
Ugyanakkor Vásárhelyi Jánossal szemben éppen akkor nem volt eljárás.
A volt osztályvezető ugyanakkor elmondta, hogy az előterjesztéseket érdemben elbíráló kitüntetési bizottságnak és az ágazati államtitkárságnak is az lett volna a feladata, hogy kiszűrje a kitüntetésre alkalmatlan személyeket, azonban ez nem történt meg.
Pedig volt előtte bőven jelzés arra vonatkozóan, hogy ez az ember nem érdemes a kitüntetésre
– hangsúlyozta. Hozzátette, az előterjesztéshez csatolt életútban sem tűnt fel senkinek semmi.
Szeptember elején Magyar Péter miniszterelnök mutatott be egy olyan dokumentumot, amely szerint Orbán Viktor terjesztette fel Vásárhelyi Jánost 2016-ban állami kitüntetésre. A volt miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy „valaki fölterjesztette hozzám”.
Balog Zoltán javasolta kitüntetésre Orbán Viktor számára a volt bicskei igazgatót.
Az ügyben megszólalt Balog Zoltán, korábbi református püspök (aki Novák Katalin volt kabinetfőnöke szerint nyomatékosan kérte, hogy Kónya Endre kapjon elnöki kegyelmet). Balog arról beszélt, hogy Vásárhelyi Jánost abban a hitben javasolta állami kitüntetésre, hogy őt a szakma elismeri, a helyi közösség támogatja, és vele szemben nincs kizáró ok. Azt is hosszan magyarázta, hogy a többlépcsős folyamat sokadik, de nem utolsó fokán hozott erről döntést.
Szerinte előtte már sok ember kezén keresztülment a kérvény, amivel kapcsolatban kifogás nem merült fel.
Vásárhelyi Jánost, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóját pedofíliáért ítélték el 2019-ben jogerősen 8 év fegyházbüntetésre, idén áprilisban szabadult. Vásárhelyi János ügyében egy másik ítélet is született. 2021-ben kényszerítés hatósági eljárásban bűntett miatt marasztalták el, akkor két év három hónap börtönre azért, mert helyettesével, Kónya Endrével igyekezett eltussolni a szexuális bűnelkövetést.
Kónya Endre volt az, akinek Novák Katalin akkori köztársasági elnök 2023 április 27-én kegyelmet adott. Az erről szóló határozatot 2024. februárjának elején vette észre Fülöp Botond ügyvéd, aki ekkor Vidéki Prókátorként lett ismert. A hír hatalmas botrányt kavart, rövid távon Novák Katalin és Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásához vezet, de sokan a Tisza Párt 2026-os választási győzelmét is (legalább részben) az elnöki kegyelem napvilágra kerülésének tudják be. Kónya Endre ellen 2024 márciusában egyébként újabb eljárás indult, miután az RTL Házon kívül sugárzott egy riportot, amiben egy korábban molesztált áldozatot próbált arra rávenni, hogy módosítsa a korábban tett vallomását.
A kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti bizottság felállítását a Tisza Párt kezdeményezte. A testület célja annak feltárása, hogy a bicskei kegyelmi ügyben hogyan működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és lobbihálózat, amelynek eredményeként Kónya Endre kegyelmet kaphatott.