Nyilas Zoltán András észak-pesti esperest választották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé – közölte az egyházkerület a honlapján szerdán. Az új püspök Balog Zoltánt váltja tisztségében, aki 2021 óta vezette az egyházkerületet, és nem indult a választáson.
A kegyelmi botrány kirobbanása után Balog Zoltán lemondott a református egyház zsinati elnökségéről, püspöki címét azonban megtartotta.
„Súlyos politikai hibát vétettem, de kegyelmi ügyben. Kegyelmet kértem. Kegyelmet akartam valakinek. És ha ezért most el kell mennem, nehogy azt higgyétek, hogy az megoldás lesz” – mondta a lemondást bejelentő beszédében. Balog ugyanakkor ezek alapján marad püspök és lelkész is.
Az egyházkerület választási bizottságának közleménye szerint a püspöki tisztségre leadott 292 érvényes szavazatból 172 szavazat érkezett Nyilas Zoltán Andrásra, a másik jelöltet, Lovas Andrást 120-an támogatták szavazatukkal.
A főgondnoki tisztségre Szathmáry Gergely Zoltánt választották meg, aki a 291 érvényes szavazatból 164-et szerzett meg, míg a másik jelölt, Szalai Zsolt 127 szavazatot kapott.
Nyilas Zoltán 1975-ben született Budapesten. Teológiai tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán végezte 1994 és 1999 között. 1999–2000-ben segédlelkész volt az Őrszentmiklósi Református Egyházközségben. 2000 és 2006 között lelkipásztorként szolgált a Szokolyai Református Egyházközségben. 2006-tól a Pomáz–Csobánkai Református Társegyházközség lelkipásztora. 2009 és 2012 között az Észak-pesti Református Egyházmegye jegyzője, 2014-ben főjegyzője volt. 2015 óta észak-pesti esperes. Nős, három gyermek édesapja.
A Magyarországi Református Egyházban zajló tisztújítás során mind a négy egyházkerület élére új tisztségviselőket választanak, akiknek a megbízatása hat évre szól. Az új zsinat várhatóan 2027 februárjában ül össze, és választja meg a zsinat lelkészi és presbiteri elnökét, alelnökét, valamint a jegyzőket.
Balog Zoltán vezetése alatt a református egyház hitelessége meggyengült, olyan metafizikai harc terepévé vált, amilyent az orosz ortodox egyház élén Kirill pátriárka vív, a nyugati protestáns egyházaktól viszont eltávolodott.