Tiszás bojkott miatt kudarcba fulladt a nemzetbiztonsági bizottság ülése, mégis folytatódott

Rendkívüli és rövid ülést tartott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az „ügynökakták” fiaskója miatt. Az ÁBTL főigazgatója és az adatvédelmi hatóság elnöke elment, a tiszás képviselők viszont bojkottálták az ülést, amely végül kötetlen beszélgetéssé alakult át.

  • HVG

Cikkünk frissül

A kormánypárti, tiszás képviselők előre bejelentett bojkottja, távolmaradása miatt 5 perc alatt véget ért az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfő reggeli, rendkívüli ülése, amelyet ezután az ülést összehívó Apáti István, a testület elnöke „kötetlen beszélgetés” formájában folytatott a megjelent vendégekkel, bizottsági tagokkal.

Apáti eredetileg azért hívta össze az ülést, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) vezetői tájékoztatást adjanak „a 2026. november 4-én közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról”.

Az ügy előzménye, hogy Lezsák Sándor volt országgyűlési képviselő neve is az ügynökként nyilvántartottak közé került a nyitottaktak.hu oldalon. Az informatikai hibát szerdán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára elismerte és javította, illetve Magyar Péter is elnézést kért. Később kiderült, hogy a hiba miatt összesen mintegy 160, nem ügynökként nyilvántartott, hanem megfigyelt személy neve került nyilvánosságra a nyitottaktak.hu-n.

Apáti István a már nem formális ülésen, csak „kötetlen beszélgetésen” ott maradt Cseh Gergő Bendegúztól, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatójától azt kérdezte, gyakorolt-e nyomást a kormányzat a levéltárra, hogy gyorsan, határidőre tegyék közzé az „ügynökaktákat”, holott állítólag jelezték, hogy több időre lenne szükség, és mint a Lezsák-hibából is kiderült, 160-nál több személy neve tévesen került fel hálózati szmélyként, holot ők éppen ellenkezőleg,megfigyeltek voltak. Apáti azt is kérdezte:

hogy lehet, hogy két volt miniszterelnök, H. Gyula és M. Péter neve nem jelent meg a nyilvánosságra került iratokban?

Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója azzal kezdte: „a számos egykori áldozat téves körben megjelentetését okozó informatikai hiba miatt” Lezsák Sándortól és mind az érintett 163 személytől elnézést kért, ezt most meg is ismételte, és jelezte: felajánlotta a lemondását emiatt, a fenntartó pedig majd dönt, hogy ezt elfogadja-e.

„Annak ellenére, hogy most csak a hiba látszik, hihetetlen nagy munka volt ezt az adatbázist összeállítani és többszörösen ellenőrizni” – folytatta a főigazgató, hozzátéve: a legjobb tudomásuk szerint nem is ott történt a hiba, ami a saját nyilvántartási adataikból nyert közlés volt, hanem a mágnesszalagokon kapott adatokkal kapcsolatban történt ez. A főigazgató állítása szerint október elején kapták ezeket meg, és igyekeztek feldolgozni gyorsan,

ám ennek az adatállománynak az ismételt ellenőrzésére már nem volt módunk - ami nálunk volt, arra volt időnk és többszörösen ellenőriztük, ott nem is volt ilyen probléma.

A főigazgató kérdésre válaszolva elárulta, hogy a kormányzattól 10 fő státuszra kaptak lehetőséget a munka segítésére, illetve az állami NISZ Zrt.-től informatikai támogatást kaptak, amire szükség is volt, mert hatalmas terhelést, adatlehívási igényt kellett kiszolgálni az „ügynökaktákat” közzétevő ÁBTL-honlapon. Ahogy arról a HVG is írt, az első nap 5,7 millió oldalletöltést és 800 ezer látogatót szolgált ki.

Egy nap alatt több ezer megkeresés zúdult a levéltárra, de mit és hogyan tudhatunk meg az ügynökakták mögötti történetekről?

Szerdán rengetegen szembesülhettek hozzátartozójuk vagy egy általuk ismert személy érintettségével, ami többnyire újabb kérdéseket vet fel. A megnyitott ügyaktákat őrző intézmény levéltári főosztályának vezetőjét, Vörös Gézát kérdeztük, hogy mit és hogyan lehet még megtudni a beszervezett emberek múltjáról. És egyáltalán bírja-e a levéltár, ha tömegek vetik magukat a múlt titkaira?

A volt tartótisztek és szt-tisztek vonatkozásában a főigazgató azt mondta: az állambiztonság vezetőiről is talál az Archontológia menüpontban mindenki információkat, amúgy pedig „a levéltár azokat az adatokat teszi közzé, amelyeket őriz, a levéltár hiteles megőrzi az adatokat, amelyeket nála elhelyeztek és abban a formában, állapotban teszi ezeket közzé, ahogyan megkapta”. Megjgyezte: mióta megkapták őket, „azokban manipuláció nem történt”.

Hozzászólások