Magyar Péter: A Tisza nem vesz részt a Fidesz alvállalkozói által összehívott nemzetbiztonsági bohóckodáson
Apáti István, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke hívott össze nyílt ülést hétfőre a közzétett ügynökaktákról.
Rendkívüli és rövid ülést tartott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az „ügynökakták” fiaskója miatt. Az ÁBTL főigazgatója és az adatvédelmi hatóság elnöke elment, a tiszás képviselők viszont bojkottálták az ülést, amely végül kötetlen beszélgetéssé alakult át.
Cikkünk frissül
A kormánypárti, tiszás képviselők előre bejelentett bojkottja, távolmaradása miatt 5 perc alatt véget ért az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfő reggeli, rendkívüli ülése, amelyet ezután az ülést összehívó Apáti István, a testület elnöke „kötetlen beszélgetés” formájában folytatott a megjelent vendégekkel, bizottsági tagokkal.
Apáti István, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke hívott össze nyílt ülést hétfőre a közzétett ügynökaktákról.
Apáti eredetileg azért hívta össze az ülést, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) vezetői tájékoztatást adjanak „a 2026. november 4-én közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról”.
Apáti István mi hazánkos politikus az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára vezetőitől vár tájékoztatást az ülésen.
Az ügy előzménye, hogy Lezsák Sándor volt országgyűlési képviselő neve is az ügynökként nyilvántartottak közé került a nyitottaktak.hu oldalon. Az informatikai hibát szerdán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára elismerte és javította, illetve Magyar Péter is elnézést kért. Később kiderült, hogy a hiba miatt összesen mintegy 160, nem ügynökként nyilvántartott, hanem megfigyelt személy neve került nyilvánosságra a nyitottaktak.hu-n.
Apáti István a már nem formális ülésen, csak „kötetlen beszélgetésen” ott maradt Cseh Gergő Bendegúztól, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatójától azt kérdezte, gyakorolt-e nyomást a kormányzat a levéltárra, hogy gyorsan, határidőre tegyék közzé az „ügynökaktákat”, holott állítólag jelezték, hogy több időre lenne szükség, és mint a Lezsák-hibából is kiderült, 160-nál több személy neve tévesen került fel hálózati szmélyként, holot ők éppen ellenkezőleg,megfigyeltek voltak. Apáti azt is kérdezte:
hogy lehet, hogy két volt miniszterelnök, H. Gyula és M. Péter neve nem jelent meg a nyilvánosságra került iratokban?
Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója azzal kezdte: „a számos egykori áldozat téves körben megjelentetését okozó informatikai hiba miatt” Lezsák Sándortól és mind az érintett 163 személytől elnézést kért, ezt most meg is ismételte, és jelezte: felajánlotta a lemondását emiatt, a fenntartó pedig majd dönt, hogy ezt elfogadja-e.
„Annak ellenére, hogy most csak a hiba látszik, hihetetlen nagy munka volt ezt az adatbázist összeállítani és többszörösen ellenőrizni” – folytatta a főigazgató, hozzátéve: a legjobb tudomásuk szerint nem is ott történt a hiba, ami a saját nyilvántartási adataikból nyert közlés volt, hanem a mágnesszalagokon kapott adatokkal kapcsolatban történt ez. A főigazgató állítása szerint október elején kapták ezeket meg, és igyekeztek feldolgozni gyorsan,
ám ennek az adatállománynak az ismételt ellenőrzésére már nem volt módunk - ami nálunk volt, arra volt időnk és többszörösen ellenőriztük, ott nem is volt ilyen probléma.
A főigazgató kérdésre válaszolva elárulta, hogy a kormányzattól 10 fő státuszra kaptak lehetőséget a munka segítésére, illetve az állami NISZ Zrt.-től informatikai támogatást kaptak, amire szükség is volt, mert hatalmas terhelést, adatlehívási igényt kellett kiszolgálni az „ügynökaktákat” közzétevő ÁBTL-honlapon. Ahogy arról a HVG is írt, az első nap 5,7 millió oldalletöltést és 800 ezer látogatót szolgált ki.
Szerdán rengetegen szembesülhettek hozzátartozójuk vagy egy általuk ismert személy érintettségével, ami többnyire újabb kérdéseket vet fel. A megnyitott ügyaktákat őrző intézmény levéltári főosztályának vezetőjét, Vörös Gézát kérdeztük, hogy mit és hogyan lehet még megtudni a beszervezett emberek múltjáról. És egyáltalán bírja-e a levéltár, ha tömegek vetik magukat a múlt titkaira?
A volt tartótisztek és szt-tisztek vonatkozásában a főigazgató azt mondta: az állambiztonság vezetőiről is talál az Archontológia menüpontban mindenki információkat, amúgy pedig „a levéltár azokat az adatokat teszi közzé, amelyeket őriz, a levéltár hiteles megőrzi az adatokat, amelyeket nála elhelyeztek és abban a formában, állapotban teszi ezeket közzé, ahogyan megkapta”. Megjgyezte: mióta megkapták őket, „azokban manipuláció nem történt”.
A volt politikus lánya közölte, hogy folyamatban van a jogi lépések előkészítése.